Május 1. úti székházában ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a Tatai HAC. Az ünnepi közgyűlésre meghívót kaptak a régi kiváló sportvezetők és sportolók mellett a város volt és mai vezetői, az egyesületet támogató helyi cégek képviselői.
Komáromi Lajos, a THAC ügyvezető elnök hosszasan méltatta a ritka szép jubileumot.
Alig telt el 3 év és 1910 őszén Skrabák István az Iparos Ifjak Körében és a tóvárosi grundokon – Brüll-placc Gyár utca és az Almási utca vége , a Hattyúliget utca – futballozó fiatalokkal (Hütner, Gernskorn, Pluhár, Szilágyi,stb) megalakították a Tatai és Tóvárosi Atlétikai Clubot.
Kevés közük volt az atlétikához, a futball szerelmesei voltak. Rövidesen megmérkőztek az örök riválissal, a Tatai és Tóvárosi Testedzők Köre ( TTK ) csapatával. Futballpályájuk az úgynevezett Katona-mező és Hutschenreiter előtti terület. Az első világháborúig a Tatai és Tóvárosi Atlétikai Clubnak atlétikai és futball szakosztálya működött. Az egyesület 1914-1918 között keveset hallatott magáról. Versenyzőit behívták katonának, a háborús életkörülmények nem kedveztek a sportnak.
További képek az ünnepi közgyűlésről
A háború befejezése után, 1918. december végén gyűlést hívtak össze, ahol újjá alakult a TAC. Az egyesület új tisztikarát 1919. február 16.-án választották meg. Atlétikai, futball, úszó, sakk, tenisz, torna és turisztikai szakosztályokat indítottak. A birkózó szakosztályt 1927-ben szervezték meg.
Kiemelkedő sportsikert 1938-ig a birkózók és súlyemelők – Wolf Károly és Wéber Lajos, aki 1938-ban magyar bajnok volt könnyűsúlyban – mellett, két szakosztály tagjai értek el.
A futballcsapat (Johannesz, Hemerlein, Simon, Ruska, Risóczky, Breuer, Gregor I., Hegedűs, Hüttner, Gregor II. Nagy) hatalmas küzdelem után bekerült a dunántúli kerület I. osztályába.
Két évi megszakítással 1927-től, 1935-ig az I. osztályban játszott a TAC. 1927-ben megépült az Agostyáni úton az új futballpálya is. A II. osztály átszervezése után, 1937-től a Dunaszakasz-bajnokságban szerepelt az egyesület futballcsapata.
A másik sikeres szakosztály az úszóké és a vízilabdázóké volt. Az Öreg-tóban 100 méteres pályát építettek ki 1920-ban. A Rába-kerületi úszóversenyen már 1921-ben a meghirdetett hat szám közül ötöt, a TAC úszói nyertek meg. Legjobb eredményeiket – az 1926-ban felavatott új uszodában 1927 és 1934 között érték el. Olyan versenyzők voltak közöttük, mint Dukász László Krausz Sándor, Oliva Sári, Pyber András, Zottl Iza, Zottl György.
A két község egyesítésével egy időben, 1938. április 10.-én a TAC és TTK – Tata-tóvárosi Sport Egylet néven egyesült.
Az új egyesület 1938-tól a háborús események miatt nehéz körülmények között működött.
Az 1940-es évek elején a fiatalok egy része a Levente Egyesületben, illetve a gimnázium 1924-ben alakult Révai Clubjában (RSC) versenyzett.
A háború befejezése után az 1945. július 28.-i közgyűlésen atlétikai, futball, úszó, tenisz szakosztályokkal újjá alakult a TAC.
Az új egyesület neve: MÁV-TAC-MADISZ, színe a fekete-fehér.
1948-tól a Szakszervezeti TAC-ra változott, s az elnöki teendőket Leopold Miklós látta el. Székháza az Egység utcai szakszervezeti épület, pályája az 1945-ben súlyos károkat szenvedett régi Agostyáni úti futballpálya.
nyolc, később 11 sportkör, - ( AMG, Építők, Honvéd, Kinizsi, Postás, Spartacus,
Tatai AKÖV, Tatai Textiles, Törekvés, Vörös Lobogó, Vörös Meteor) – húsz szakosztállyal működött.
A város sportját 1957-től a Szakszervezeti Sport Egyesület fogta össze.
A TAC „újkori történetében” 1985-ig megépült az atlétikai pálya (1976), a füves
Futballpálya (1977), a kajak-kenu tanmedence (1977), a kosár és kézilabdapályák (1979), végezetül a Május 1. út mellett, a volt Villanytelepen (AGROKER) átalakított épületében a tornaterem, az edzőterem, az öltözőkkel és fürdővel. (1980)
A kajak-kenu szakosztály országos válogatottakat adott, a kosárlabda 1977-ben,
A vívók 1978-ban, a női kézilabdacsapat 1979-ben került az NB II-be.
Az 1950-es évek elején Tata sportja kis egyesületekre esett szét. Ez a széttagoltság a város sportéletében már az 1960-as évek közepétől károsan éreztette hatását.
Az egymással rivalizáló kis egyesületek vagy a játékosokat csábították el, vagy az üzem anyagi támogatásának elapadása esetén a megszűnt szakosztályt vették át egymástól.
Az újkori vezetés ezt az állapotot kívánta megszüntetni a négy sportegyesület egyesülésének kimondásával, és az egységes városi egyesület megteremtésével.
A TAC sportegyesület alakuló közgyűlésén, 1971.október 23.-án, új korszaka kezdődött Tata sporttörténetének. A város 482 igazolt versenyzőjét és a 3500 sportegyesületi tagot 80 küldött képviselte. A régi TAC neves sportolói eredményeit idéző lelkes felszólalások után a közgyűlés jóváhagyta az egyesület Alapszabályát és megválasztotta a 23 tagú Intéző Bizottságot.
A közgyűlés után az Intéző Bizottság soraiból megalakította a TAC „legújabb kori történetének” első vezetőségét.
Az intéző bizottság elnöke: Eck Tibor
A bizottság tagjai: Márk Gyula, Országh László, Pugner Sándor,
A számvizsgáló bizottság elnöke: Szilly Gyüörgy
A fegyelmi bizottság elnöke: dr. Józsa Domonkos
Agitáció és propaganda felelős: Gyimes Viktor
Módszertani vezető: Ádám Sándor
Tömegsport felelős: Miskei Pál
Gazdasági vezető: Országh Lászlóné
A TAC megalakulásakor a megszűnt négy egyesülettől 9 szakosztályt (labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, vívó, kajak-kenu, súlyemelő, sakk, asztalitenisz, tájékozódási futó) vett át a nagyon szegényes szabadtéri sportlétesítményeket (labdarúgópálya, kézilabdapálya, csónaktároló) örökölt.
Ilyen körülmények között kezdődött a fekete-fehér (TAC) színek „elismerése” a megye, az ország különböző sportversenyein. Hosszú évek rendszeres munkája eredményezte, hogy a TAC újra ismert egyesület lett.
Az 1980-a évek végére jelentősen romlott az egyesület helyzete. 1988-ban fuzionáltunk a Tatai Honvéd Rákóczi SE-vel. Azóta az egyesület neve Tatai Honvéd Atlétikai Club(THAC).
A pénzügyi feltételek nem adtak lehetőséget kiemelkedő sportolók versenyeztetésére.
Labdarúgócsapatunk a THAC újkori történetében vagy az NB III-ban, vagy a megyei első osztályban szerepelt meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújtva. A 90-es évek elején ismét fellendült a város labdarúgása a THAC színeiben. Fokozatosan értük el, a jobbnál jobb eredményeket: megyei bajnoki cím, NB III-as bajnoki cím, illetve a helyezésünk alapján jogot szereztünk az NB II-ben történő indulásra, ahol meghatározó szerepet töltöttünk be.
Legnagyobb sikerünket a 2001/2002. évi bajnokságban értük el, amikor a Bodajk csapatával játszottunk az I. helyért, de sajnos a mérkőzést 1:0 arányban elveszítettük és a II. helyen végeztünk. Ezt követően évekig az NB II-ben és az NB III-ban szerepeltünk, mindig jó teljesítményt nyújtva.
A súlyos pénzügyi gondok miatt 2008-tól a labdarúgó szakosztályunk már csak
A teljesség igénye nélkül meg kell említenem azokat a személyeket, akiknek óriási érdemei voltak abban, hogy a csapat ilyen eredményes volt: Vékony Ferenc szakosztály elnök, Kiss János az OMS Hungária Kft ügyvezető igazgatója
És a szakemberek, edzők sora: Marosi László, Nagy Győző, Ferling Béla, Pásztor István, Csák Albert, Kele Zoltán, Birta Gábor.
A sikercsapatból néhány név: Berecz Gábor, Valakovics Tibor, Bogár Jenő, Bombicz Tamás, Németh Tamás, Schmidtmayer Péter, Andai Máriusz, Ferkó Attila, Pankotai Zoltán.
Többen tagjai voltak a magyar felnőtt válogatottnak is. A szakosztály sikeres edzője Szelőczei Bálint volt, aki több mint húsz évig végzett átlagon felüli munkát. A szakosztály technikai vezetője az a Kiss János volt, aki később az egyesület elnöke is lett, 1992-től 1995-ig.
Az akkor romokban lévő egyesületet Ő mentette meg a megszűnéstől.
1985-ben a szakosztály eredményei visszaestek, évekig alig hallatott magáról. 1994-ben ismét feljövőben volt, nagyszerű edzők irányításával – Benedek János, Fodor Ferenc, Varga László.
Nem kerülöm meg Gyurkovics Ferencet, aki Athénben dopping vétségbe keveredett és a megszerzett ezüstérmet visszavették tőle. Az olimpiát megelőzően Gyurkovics többször volt magyar bajnok és világbajnokságokon helyezett. Ebben az időszakban a női versenyzőink értek el kitűnő eredményeket, úgy hazai, mint nemzetközi versenyeken.
Közülük is a legsikeresebbek voltak: Benedek Olimpia, Kozma Edina.
A szakosztálynál évtizedeken keresztül végzett társadalmi munkában kiváló munkát: Kozma István
Az athéni olimpia után a szakosztály megszűnt, köszönhetően a létszámcsökkenésnek és sportágtól történt eltávolodásnak.
A kajakházat 2005-ben, mintegy tízmillió forint értékben a THAC saját költségén felújítatta, így ma már igazán remek körülmények között végezhetik felkészülésüket a sportolók, közel kettőszázan.
Sajnálatos módon a szakosztály 2008-ban kilépett a THAC-ból és Tatai Hódy Sportegyesületként folytatják az igen színvonalas és rendkívül eredményes tevékenységüket.
Az utód egyesület az országos rangsorban igen előkelő helyen áll, több korosztályos válogatottal. Úgy gondolom, hogy az eredményekhez a THAC-nak is köze van és mi ugyanolyan büszkék vagyunk a fiatalokra, mint a Hódy Egyesület, mert a kajakos sportolók Tata városát népszerűsítik az egész országban és nemzetközi szinten is.
Hasonlóan a súlyemelő és kajak-kenu szakosztályhoz, rendkívül eredményes szakosztály volt. Itt is kiváló versenyzőket találunk, mint Héricz Katalin, aki később edző is volt, Juhász Ildikó, Farkas Erzsébet, Szabó Éva, Félix Szilvia. Sajnos ők is a kosárlabda szakosztályhoz hasonlóan megszűntek,
1993-tól ismét megalakult a THAC vívó szakosztálya, ahol szintén kiváló edzők irányították a szakmai munkát, így Hegedüs Ferenc, Szikrai István, Plásztán Attila. 1998-ban kiváltak a THAC-tól és azóta önálló klubként működnek. Először MIRELTA néven, jelenleg pedig OMS Hungária néven. Mára már igen magas létszámmal dolgoznak és több korosztályos válogatottal rendelkeznek. Reményeink szerint közülük valaki Londonban is képviselheti Tatát.
A judo szakosztály 1983-tól az utóbbi évek egyik legsikeresebb szakosztálya volt. Az alapokat Stief Zoltán és Szerencse László edzők rakták le.
Lelkiismeretes, áldozatkész munkájuk alapján olyan tehetségek születtek, mint Hudák Attila, Wojejwodich Péter, Kuhár Péter, Szeles Viktor, Kun Szilárd.
Később csatlakozott a szakosztályhoz Németh Ferenc, aki vezetőedzőként még magasabb színvonalú munkát végzett, az Ő keze alatt lettek felnőtt és korosztályos válogatottak: Ónody Beáta, Essőssy Ákos, Schatz Balázs, Szeles Viktor, Szerencse Mónika, Szerencse Tímea. További tehetségek voltak: Pecznyik Renáta, Polgár Márton, Tiborcz Lívia (az ippon királynő).
Meg kell említenem a rendkívül jó érzésű edzőt, Pál Zoltánt is, akinek remek érzéke volt a gyerekekhez, hogy megszerettette velük a judót. Sajnos eza szakosztály is megszűnt, immár kettő éve.
Örvendetes, hogy az utánpótlás is biztosított a szakosztálynál. Szombat délelőttönként közel 20 aprótalpú gyerek gyakorolja ezt a szép harcművészetet. A sportolókkal olyan kiváló edzők foglalkoznak, mint Elsner László öt danos mester és fia, ifj. Elsner László 3 danos mester. A szakosztály évente két alkalommal NYÍLT NAPOT tart, ahol mintegy 120-an vesznek részt a foglalkozásokon, az ország minden részéről, illetve a szomszédos Szlovákiából is. Jól eső érzés, hogy a szakosztály tagjai csak felsőfokon nyilatkoznak azokról a körülményekről, melyeket az egyesület biztosít számukra.
Sakk szakosztályunk is újjászületett 1998-ban. A szakosztály 2001-2002-2003-ban megnyerte a megyei bajnokságot, de pénzügyi gondok miatt nem tudott indulni az NB II-ben. Az utóbbi években aztán megteremtődtek a feltételei a magasabb osztályban történő indulásra, melyet a szakosztály kitűnő eredménnyel szolgált meg. Az elmúlt évben az NB I/B-ben az előkelő második helyet szerezték meg. Jelenleg, szintén az NB I B-ben az első helyen állnak és szinte már biztos, hogy 2011-ben NB I-es sakkcsapata lesz a városnak, amire még soha nem volt példa.
A szakosztály kiemelkedő versenyzői a teljesség igénye nélkül: Bokros Albert nemzetközi mester, Czebe Attila, Szeberényi Ádám, Vajda Attila.
Ebben az évben súlyos veszteség érte a szakosztályt és az egyesületet is. Váratlanul elhunyt dr. Bokros Albert a szakosztály elnöke, aki több mint tíz évig fáradhatatlanul, megszállottként irányította a szakosztályt és teremtette meg a pénzügyi feltételeket.
TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS
A szakosztály elnöke, Mészáros Károly rendkívül magas színvonalon irányította a munkát. Évente több mint 20 versenyen vettek részt. Hosszú évek óta a legnagyobb országos szintű versenyük a Simon Lajos emlékverseny és MH Amatőr Országos Bajnokság. Büszkék vagyunk arra, hogy a THAC-nál nőtték ki magukat egy igen erős, több szakosztályt működtető klubbá.
1994-ben kiváltak az egyesületből és a TKC-nál folytatták pályafutásukat, majd 1996-ban visszajöttek a THAC-hoz.
A férfiaknál rengeteget tett a szakosztály sikeres működéséért Molnár László, aki néhány évig az egyesület elnöke is volt, valamint Hörömpöli Pál. Ennek az időszaknak a sikeredzője Maráz László volt, aki korábban az egyesület szakmai alelnöke is volt.
Egyéb okok miatt 1995. szeptemberében ők is kiváltak az egyesületből és Tatabánya –Tata Kézilabda Club néven új egyesületet alapítottak.
1997-ben visszajöttek, és azóta az egyesület legeredményesebb szakosztályává váltak.
A férfi kézilabda szakosztály az elmúlt nyolc évben sikert sikerre halmozott.
Többször nyertek bajnokságot az NB II-ben, majd 2003-ban feljutottak az NB I/B-be, ahol 2006-ban megnyerték a bajnokságot és feljutottak a legmagasabb osztályba, az NB I-be. Olyan világhírű csapatokkal játszhattak bajnoki mérkőzést, mint az MKB Veszprém, vagy a Dunaferr.
Az utóbbi két évben az NB I/B-ben egyszer harmadikok, egyszer másodikak, voltak. Jelenleg az őszi szezon végén az első helyen állnak, és ismét esély van arra, hogy Tatának NB I-s csapata legyen.
A csodálatos sikerek kovácsai az alábbiak voltak a teljesség igénye nélkül.
Vezető edző: Basky Péter, ifi edző Szurcsik István, szakosztályvezető hol Zubek Lajos, hol Reining István, felváltva. Technikai vezető Radnai Nándor, orvos: Dr. Popovics László, gyúró: Spilkó László(Csupi). És a játékosok: Czérna Tibor, Kerekes Károly, Gazda-Pusztai Zsolt, Kiss István,
Kuzma Norbert, Krancz Antal, Hodi László, Lengyel Miklós, Konkoly Tamás, Bodnár István, Basky Szabolcs, Sütő Péter, Mázi Péter, Nagy Zoltán, Lehőcz Zoltán, Kanyó Bence, Kanyó Balázs, Szám Ferenc, Zeck Krisztián, Zeck Milán.
Nöi csapatunk jelenleg az NB II középmezőnyében foglal helyet. Edzőjük hosszú évek óta Gaál Szabolcs. A szakosztálynál korábban igen eredményes munkát végzett Veszelovszky László. Úgy a férfiaknál, mint a nőknél, igen erős az utánpótlás. A bajnokságokban mindkét csapat a második helyen áll.
– A továbbiakban szeretnék szólni egyesületünk elmúlt 5 évében végzett tevékenységéről. Mint az sokak előtt ismert, 2005-ben eladtuk a tulajdonunkban lévő két labdarúgó pályánkat, minisztériumi engedéllyel.
Sokan jogosan megkérdezték, miért volt erre szükség? A válsz első sorban az, hogy az egyesület életben maradjon, és hogy ma itt lehetünk – folytatta Komáromi Lajos. – Másodsorban azért, hogy fejleszteni, beruházni tudjunk. Az elmúlt öt évben felújítottuk a központi épületet, mintegy Százötven- millió forint értékben a kajak házat tízmillió forint értékben.
Tőlünk független okok miatt várhatóan csak a jövő évben építjük meg a két új labdarúgópályát, világítással, öltözőkkel, fürdőkkel együtt.
Ez év márciusában megvásároltuk az önkormányzattól azt a területet, hetvenötmillió forintért – ahol az új pályát megépítjük.
A tények úgy gondolom önmagukért beszélnek. A THAC jelenlegi vezetése úgy ítéli meg, hogy szégyenkezni valónk nincs. Meggyőződésünk, hogy ez az épület,
ahol most ünnepelünk, a város egyik legszebb, legmodernebb épülete. Gondos odafigyeléssel, megóvással hosszú évekig szolgálhatja a város lakóinak igényeit.
Jelenleg még nem tudjuk, hogy januártól tudjuk-e folytatni működésünket, a rendkívül drámai pénzügyi helyzetünk miatt.
Bízunk abban, mint ahogy az elmúlt száz évben többször is, hogy ismét lesznek olyanok,- elsősorban Tata Város Önkormányzatának Képviselő Testülete, akik segítenek abban, hogy nem kelljen az egyesületet működési, fenntartási gondok miatt megszüntetni. Egyesületünkben hozzáértő edzők, lelkes sportolók és fáradhatatlan vezetők. együttes munkája biztosíték a jövő fejlődése szempontjából. Úgy gondolom, hogy kiemelten kell szólnom a szülők, támogatók áldozat vállalásáról és természetesen az önkormányzatról,, meggyőződésem, hogy nélkülük a THAC már nem létezne.
Ünnepi megemlékezésemből biztos, hogy maradtak ki olyan személyek, eredmények, melyek szintén említést érdemeltek volna.
Minden sportoló, vezető tevékenysége nem kerülhetett felsorolásra, de igyekeztem mindazokra emlékezni, akik talán a legtöbbet tettek városunk, egyesületünk sportjának felvirágoztatásáért.
ELISMERŐ OKLEVELET adományozott az egyesületnek.
Adományozott az egyesületnek. Az elismerést Farkas László a HOSOSZ elnöke adta át.
Máj Jánosné a SOSZ alelnöke adta át.
Átadó: Farkas László a HOSOSZ elnöke.
A Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége ELISMERŐ OKLEVELET és KÜLÖNDÍJAT adományozott Komáromi Lajos ügyvezető elnöknek. Átadó: Farkas László, a HOSOSZ elnöke.
Köztük: a korábbi volt elnököknek: Dr. Nagy Sándornak, Molnár Lászlónak, Kis Jánosnak és
Tata város volt polgármesterének, Hetényi Tamásnak.
