77 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt Csiszár László, a Tatabányai Bányász egykori legendás ökölvívója. 2011. március 11-én 15.30-kor vesznek Laci bácsitól végső búcsút a tatabányai Újtelepi temetőben. (2011.03.08.)
A hatvanas évek elején a Tatabányai Szénbányák Vállalat hathatós támogatásának eredményeképpen a csapathoz igazolták Budai-Nagy Antalt, Kézi Lászlót, Csiszár Lászlót, Dienes Balázst és visszahozták Nagy Károlyt valamint a római olimpiai bajnokát Török Gyulát. A Bányász ezzel az ütőképes csapattal feljutott az NB. I-es csapatbajnoki rendszerbe, az együttes erőssége volt Csiszár László, akinek pályafutását meghatározta, hogy éppen az ő súlycsoportjában szerepelt minden idők legjobb magyar ökölvívója, a háromszoros olimpiai bajnok Papp László.
Csiszár László így is szép sikerekkel büszkélkedhet. Háromszor nyert magyar bajnokságot, 23 alkalommal volt magyar válogatott, emlékezetes meccseket vívott a nemzetközi porondon. Amikor Papp László profinak „szegődött”, Csiszár László volt az állandó edzőpartnere.
Csiszár László pályafutása befejezése után elvégezte a TF ökölvívó edzői szakát, és Tatabányán nevelte a fiatalokat, akik folyamatosan kerültek beépítésre a TSC csapatába. Laci bácsi hatalmas szakértelemmel választotta ki, majd nevelte a tehetségeket. 1970-ben az Oroszlányi Bányász vezetőedzője lett, ahol nagyot lendült a padlón lévő sportág szekere. 1975-ben visszatért a szintén mélypontra jutó Tatabányai Bányászhoz. Munkája nyomán szédületes fejlődésnek lehettünk tanúi. Az országos rangsorban a 3. helyre kerültek a Honvéd és a Dózsa mögött a tatabányaiak.
Csiszár László (középen áll) egykori tanítványaival
Ekkor került a csapatba Csordás, Csizmadia, Harcsa, Koltai, Láng, Richter, Karvaj, Kézi, Heczman,Réder és a szakosztályhoz vezetőedzőnek Csiszár László, aki magával hozta a kiváló képességű Somodit, Kuzmát és Ferenczit. A nyolcvanas évek elején megalakította a Komáromi Olajmunkás ökölvívó szakosztályát, ahol szintén útjára indított néhány nagyon tehetséges bunyóst. E sorok egyik írója (,Péntek Sándor) akkor még aktív futballista volt, és akkor még külsős újságíróként írta élete első ripotrját (nem tudósítását - a Dolgozók Lapjába), és éppen Laci bácsiról valamint roppant fegyelmezett csapatáról. Nagy élmény volt ezzel a lelkes, lehengerlő, szakmailag tökéletes emberrel és tanítványaival cikket készíteni.
A TSC-nél töltött edzősködésének idején Csiszárnak kitűnő érzéke volt az igazi tehetségek felfedezéséhez. A helybéli tanítványok közül gyorsan vált versenyképessé Kaló, Márton és Csordás, de Csiszár készítette fel 1972-ben Réder Józsefet is a Müncheni Olimpiai Játékokra. Tanítványai negyven magyar bajnoki címet szereztek, volt köztük Európa-bajnok, olimpiai, világbajnoki és Európa-bajnoki helyezett
Együtt a tanítványokkal. A kép jobboldalán kék melegítőben Csiszár László
A dobogó tetején a magyar bajnok Csiszár László
Egykori tanítványai nagyon szerették Laci bácsit. Ugyanígy a szurkolók, akik soha nem felejtik el a Népház CSB 1-es mérkőzések frenetikus hangulatát. Amikor Csiszár László lépett a kötelek közé, már dörzsölték is a kezüket a drukkerek. Zizegő, szinte élesen susogó kesztyűje mindjárt megtalálta az ellenfél sebezhető pontját. Okos, intelligens ökölvívó volt, aki fejben is mindig fitt volt. „Az ököl már nem csattan” írta Laci bácsiról portréjában Havasházi László, a Dolgozók lapja egykori kiváló újságírója. Most már gondolatban sem.
Csiszár László ökölvívó legendaként él majd az emlékezetünkben.
A tanítványok mondták
Több versenyzőjével ő szerettette meg, beszélte rá az edzőségre. Így lett tréner többek között Kardos József, Flórián Béla és Kalló László, a Tatai Aréna SE ökölvívóinak az edzői. Ez a trió tisztelte és nagyon szerette egykori trénerüket, akit gyakran meglátogattak súlyos, hosszan tartó betegsége alatt.
–1975-ben Laci bácsi hívására igazoltan Dorogról Tatabányára, akkor kezdett egy nagy csapatot építeni, amely a nyolcvanas évek közepéig sikert sikerre halmozott. Nagyon jó szeme és érzéke volt a kiválasztáshoz, a versenyzők következetes neveléséhez – mondta Flórián Béla, a tataiak vezetőedzője, a kiváló profi bíró, majd elmesélte, hogy nála nem volt kivétel. Még az Európa-bajnoki ezüstérmes Somodi Ferenc sem, akit sztrájkos háborgása miatt elküldött az edzőteremből. Aztán Somodi elnézést kért, és újra látogathatta a tréningeket. Edzői munkájában Laci bácsi következetességét igyekszik megvalósítani.
Az edzői trió másik tagja, Kardos József azzal is büszkélkedhet, hogy Laci bácsi mellett trénereskedett.
– Odajött hozzám, és mondta, hagyjam abba a bunyót, legyek edző, mert lát bennem fantáziát. Így lett, és nem bántam meg. Rengeteget tanultam tőle. Igazi büszke, nagy szívvel megáldott ember volt. Egyszer mesélte, hogy az ötvenes években éppen kaszált a telken, amikor az ÁVH-s fekete Pobjedába „tuszkolták”, mondván, mennie kell repülőgéppel Moszkvába megmérkőzni a szovjet bajnokkal. Nagy közönség előtt szinte agyonverte ellenfelét. A hír gyorsan terjedt, néhány nap múlva Budapesten behívatták a székházba, és a párttitkár felelősségre vonta. Maga miért bunyózott haragból és méregből? Nem, kérem, én szívből bokszoltam… – válaszolta.
A tatai edzői trió harmadik tagja, Kalló László, aki jól emlékszik arra, hogy Csiszár László micsoda érzékkel nevelte őket. Nem a TF-en tanult „demagóg szakmai tételeket” alkalmazta, testre szabott edzéseket tartott.
–Minden idők egyik legjobb magyar trénere, kezei alatt többen is hamar válogatottak lettünk. Emberileg és szakmailag is kiváló embert ismertünk meg benne. Csiszár László legenda. Örökké megmarad emlékezetünkben.
Péntek Sándor - Pécsváradi Andrea
