A 100 éves Tatabányai Sport Club, amely idén ünnepli jubileumi évfordulóját köszönti a 70 éve megalakított Ökölvívó szakosztályt. (2010.05.27.)
Ez a szakosztály abban a vérzivataros időben alakult meg, amikor a leventéket harcra nevelték. A szakosztály első edzője Takács György komoly munkát végzett nemcsak a megalakításnál, hanem a fiatalok nevelésénél is. A városban működő különböző ökölvívó csoportokat összevonta és mindig más-más helyszínen tartotta a fiatalok számára a színvonalas edzéseket. A legjobb körülmény a Népházzal szemben álló Cifra-épület volt, innen indult a Kerényi-Dudás-Szarka-Salamon négyes, akik sokszoros magyar bajnokok és világverseny résztvevők lehettek. A háború után újabb tehetségek dolgoztak keze alatt és a kiváló szakmai munka eredményeképpen az ötvenes évek elején a magyar bányász válogatott zömét a tatabányai ökölvívók adták. Amikor az ötvenes évek közepén a szövetség bevezette a CSB-t a kiváló edzőnek nem lehettek összeállítási gondjai, mert olyan felnőtt gárda állt rendelkezésre akik a magyar válogatottak tagjai is voltak.
Ebben az időben óriási népszerűségnek örvendett az ökölvívás és a Felsőgallai Kultúrházban vagy a Népházban levő mérkőzéseken dugig megteltek az ökölvívó helyszínek.
A hatvanas évek elején a Tatabányai Szénbányák Vállalat hathatós támogatásának eredményeképpen a csapathoz igazolták Budai-Nagy Antalt, Kézi Lászlót, Csiszár Lászlót, Dienes Balázst és visszahozták Nagy Károlyt valamint a Római olimpiai bajnokot Török Gyulát.
A bányász ezzel az ütőképes csapattal feljutott az NB.I.-es csapatbajnoki rendszerbe, de sajnos a szövetség sakkozása folytán csak átszálló-jegyet váltott az NB.I.-be csapatunk és visszasorolódtak a B osztályba. A szövetség ezen döntése nem tett jót a sportágnak és csökkent a népszerűsége is.
A hatvanas évek közepén kialakított csapat Szer Józsi bácsi szorgos munkájának köszönhetően profi módon készülhetett a hazai és világversenyekre. A szakosztály hosszú éveken keresztül a fegyveres klubok mögött a harmadik helyen végzett. Ez az eredményesség magával hozta, hogy egyre több fiatal választotta Tatabányán az ökölvívást és folyamatosan kerültek beépítésre a TSC csapatába.
Ekkor került a csapatba Csordás, Csizmadia, Harcsa, Koltai, Láng, Richter, Karvaj, Kézi, Heczman és Réder és a szakosztályhoz vezetőedzőnek Csiszár László és magával hozta a kiváló képességű Somodit, Kuzmát és Ferenczit.
A TSC-nél töltött edzősködésének idején Csiszárnak kitűnő érzéke volt az igazi tehetségek felfedezéséhez. A helybéli tanítványok közül gyorsan vált versenyképessé Kaló, Márton és Csordás, de Csiszár készítette fel 1972-ben Réder Józsefet a Müncheni Olimpiai Játékokra is.
A Csiszár-korszak mindössze négy évig tartott és a szakosztály vezetőedzőjének az akkori klubvezetés Zakirov Szlávát nevezte ki. A Szovjetúnióból érkezett kiváló ökölívó-edző -aki nem mellesleg testnevelő-tanári végzettséggel is rendelkezett- ütőképes csapatot alakított ki, akik nemcsak a csapatversenyeken, hanem az egyéni megmérettetéseken is diadalmaskodtak (junior –Ormai János junior magyar bajnok Zakirov Szláva vezetésével- és felnőtt versenyeken dobogós helyezéseket értek el) és nem mellesleg Dezamits és Kuzma a kiváló szakmai munka eredményeképpen 1980-ban még az olimpiára is kijutott.
A tatabányai edzősködése mellett a sikeres vezetőedző meghívást kapott a magyar válogatotthoz is, ahol jelentősen közreműködött és segítette a versenyezők eredményes felkészülését. Ebben az időben a válogatott vezetőedzője Papp László és Kajdi János volt, Szláva pedig iskolázó edzőként tevékenykedett a válogatottnál. Ezek során rendszeresen magával vitt 3-4 tatabányai versenyzőt is, akik tapasztalatokat gyűjthettek.
Papp László és Zakirov Szláva a válogatott edzőtáborozásain
Edzősködése alatt az addig másodosztályban szereplő csapat felkerült az I. osztályba és ott meghatározó szereplővé vált. A csapat hazai és nemzetközi versenyeken ért el helyezéseket: Fesztivál Kupa (15 ország), Dobó Emlékverseny (15 ország), Eocén Kupa (12-15 ország), Dunántúli Bajnokság, Országos Szakszervezeti Bajnokság versenyein II.-III. helyezéseket értek el sportolóink, míg a magyar bajnokságon csapatunk a Honvéd és a Dózsa mögött a harmadik helyezést ért el úgy, hogy a Dózsának 18-20, a Honvédnak 20-22 versenyzője volt, míg a TBSC-nek 12-14 versenyzője, akik ezeken a megmérettetéseken részt tudtak venni.
A pszichikai felkészülés eredményeképp a TSC öklözői nem ismertek legyőzhetetlen ellenfelet és rendszerint megnyerték az összecsapásokat. Kuzma és Dezamits mellett említést kell tenni Rózsa András EB bronzérméről és Somodi Ferenc EB arany és ezüstérméről.
Szlava Zakirov keze alatt több magyar bajnok Csordás Gábor, Borók Imre, Kalló László, Márton József és Flórián Béla dolgozott és a kiváló szakmai munka eredményeképpen győzedelmeskedtek hazai és nemzetközi megmérettetéseken. Említést érdemelnek még Richter Tibor és Vécsy József, akik mindig dobogós helyezést értek el magyar bajnokságokon.
A képen középen Zakirov Vjacseszlav Szláva, Kuzma Csapa csapatkapitány, Somodi Ferenc Európa-bajnok, Kalló László, Vécsi József, Rózsa András, Csordás Gábor, Dezamits Tibor, Flórián Béla, Richter Tibor, Bakondi József segédedző, Márton József, Réder József, Dunai Gábor
A szakosztály ezen időszaka igen jelentős volt. Szláva távozása előtt maga mellé vette Kardos Józsefet, aki a mestertől eltanulta az orosz-iskola fortélyait és magas színvonalon nevelte fiataljainkat. Mellette segédedzőként tevékenykedett a néhai Bakondi József is.
Szláva Zakirov távozása után Erdei Istvánt nevezte ki a klub vezetősége vezetőedzőnek, aki sok érett, tapasztalt bunyóssal az elkövetkezendő években rangos hazai és nemzetközi viadalokat nyert meg. Erdei mellett Horváth László, Kardos József majd később Rózsa András és Herédi János is csatlakozott az utánpótlás-nevelési munkához, majd Erdei távozása után az EB bronzérmes Rózsa András sportoló-pályafutását befejezve 1988-tól átvette a csapat irányítását.
A 80-as évek elején a kiváló embert Tausch Lászlót nevezték ki szakosztály-vezetőnek és egészen a 90-es évek elejéig látta el teendőit. Ekkor Flórián Béla lett a szakosztály-elnöke és Richter Tibor a szakosztály-vezető. A két kiváló szakember Flórián és Richter a szakmai munka mellett profi nemzetközi bírói tevékenységet is ellátott és az ott szerzett szakmai tapasztalatokat adták át a TBSC kiválóságainak.
A 90-es évek elején a nehéz gazdasági helyzetnek köszönhetően komoly gondok jelentkeztek az Ökölvívó szakosztálynál, amelynek eredményeképpen többen elhagyták az egyesületet azonban voltak akik itt maradtak. Meg kell említeni Varga Miklóst, aki ennek az időszaknak kiemelkedő egyénisége volt és számos hazai és nemzetközi versenyen diadalmaskodott.
A korosztályos versenyzők közül Csokor Zoltán, Udvari Attila, Garai János és Karsai Ferenc és testvére Ferenc juthatott el a korosztályos válogatottba.
A 90-es évek közepétől egyre népszerűbb lett a nők körében is az ökölvívás, akik közül Tóth Anett magyar bajnoki címeket, Boros Gyöngyi magyar bajnoki, Sóvárszky Brigitta többszörös magyar bajnoki ezüstérmes, míg Pukló Csilla és András Nikolett magyar bajnoki harmadik helyezéssel büszkélkedhet.
Komoly fegyvertény volt, hogy a 90-es évek közepén az egyesület meg tudta tartani ezt a szakosztályt az anyagi nehézségek ellenére és ma már várhatólag a javuló létesítményi körülmények után az ökölvívó-sportág újra elfoglalhatja méltó helyét az egyesület, a város és a magyar sport területén.
