Szikrázóan kemény meccsen, halovány kezdést követően átvették a magyarok az irányítást, és végül két góllal nyertek (11-9) Montenegró legjobbjai ellen. Ezzel zsinórban harmadszor került be az olimpiai döntőbe a magyar férfi vízilabda-válogatott. (2008.08.22.)
Döntősök a férfi pólósok
Szikrázóan kemény meccsen, halovány kezdést követően átvették a magyarok az irányítást, és végül két góllal nyertek (11-9) Montenegró legjobbjai ellen. Ezzel zsinórban harmadszor került be az olimpiai döntőbe a magyar férfi vízilabda-válogatott. (2008.08.22.)
Magyarország – Montenegró 11:9 (3-4, 3-3, 3-0, 2-2)
Magyarország: Szécsi Zoltán, Varga Tamás, Madaras Norbert, Varga Dénes, Kásás Tamás,
Hosnyánszky Norbert, Kiss Gergely, Benedek Tibor, Varga Dániel, Biros Péter, Kis Gábor,Molnár Tamás, Gergely István (kapus – csere). Szövetségi kapitány: Kemény Dénes.
Szikrázó kezdés után a montenegróiak ragadták magukhoz az irányítást, Kásásék többnyire futottak az eredmény után. A második negyed közepére már három góllal vezetett az Európa-bajnok, de Kiss Gergely vezetésével kijöttünk a gödörből, és a folytatásban már az igazi arcát mutatta a magyar csapat, az utolsó negyedet kétgólos előnnyel kezdhettük. Az utolsó etapban előjött Kásás klasszisa, és végül 11–9-re nyertünk, és bejutottunk pekingi torna döntőjébe!
A kajak-kenusok remek teljesítménye és Vajda Attila aranyérme után a férfi vízilabdázóinkon volt a sor, hogy egy jó eredménnyel rukkoljanak ki pénteken. A Montenegró elleni mérkőzés tétje nem volt más, mint hogy sorozatban harmadszor olimpiai döntőt játszhatnak-e a fiúk, és legyen esélyük arra, hogy sorozatban harmadszor megnyerjék az ötkarikás játékokat.
Nem indult tapogatózással a játék, rögtön egymásnak estek a csapatok. Kásás hozta el a labdát a ráúszásnál, és az első akcióból Biros Péter révén emberelőnyből megszereztük a vezetést. Azonban a montenegróiak sem maradtak az öltözőben, a gólra Janovics révén góllal válaszoltak – szintén emberfórból.
Viharos meccskezdés, mondhattuk. A folytatás is hasonló volt, kiállítások és gólok itt is, ott is, sajnos az utóbbiból a montenegróiaknak több volt. Egygólos hátrányból várhattuk a folytatást, az első negyed után Magyarország–Montenegró 3–4.
A második negyed elején nem tudtuk elhozni a labdát, és az újdonsült Európa-bajnok rögtön büntetett is, mondanunk sem kell emberelőnyből. Ekkor már két góllal vezetett az ellenfél, és sajnos a támadójátékunk pontatlan volt, Kásás és Benedek is a kapufát találta el.
A negyed derekára 6–3-ra vezettek a montenegróiak, amikor Kiss Gergely kétszer is betalált, ezzel hátára kapta a csapatot, és kihúzta a gödörből. Ez a montenegróiakat is megfogta, és a 15. percben már Molnár Tamás egyenlítőgóljának örülhettünk.
Kár, hogy a félidő végén kaptunk egy kettős emberhátrányt, melyet Uskokovics gond nélkül bevágott, Kásás pedig ziccerben a kapufát találta el, ezzel 7–6-os montenegrói vezetés mellett érte csapatokat a dudaszó.
A félidőt követően Madaras révén rögtön egyenlíteni tudtunk, és védekezésben is váltani tudott a csapat, emberhátrányból sem kaptunk gólt, és a kapuban Gergely István is bravúros formát mutatott. A montenegróiak kezdték elveszíteni a fonalat, amikor pedig Madaras második találatával átvettük a vezetést, már az aggodalom határozott jeleit fedezhettük fel az Európa-bajnok arcokon.
A harmadik negyedbeli remek teljesítményünket Varga Dénes egy nyolc méteres bombával fejelte meg, így az utolsó nyolc percre 9–7-es vezetéssel úszhattak ki Benedekék.
Az utolsó etap kevésbé kezdődött eseménydúsan, amikor pedig történt valami, annak sem mi örülhettünk. Hosnyánszky kipontozódott, Uskokovics pedig szépített, sőt hiába hárított ötméterest Gergely, Gojkovics révén egyenlített Montenegro.
A végjátékra Kemény Dénes időt kért, amely talán felrázhatta Kásás Tamást is, aki addig árnyéka volt önmagának, de a kritikus pillanatban betalált. Ezt követően Varga Dániel is szerzett egy gólt, ezzel 11–9-re legyőztük Montenegrót, és sorozatban harmadszor olimpiai döntőt játszhatunk!
