Válogatottunk utolsó idei mérkőzését Belfastban játszotta, Észak-Írország ellen. Nemzeti csapatunk sikerrel vette a zárómeccset, a mieink Torghelle Sándor és Gera Zoltán góljával 2-0-ra győztek. (2008.11.
Belfast, 14.000 néző, vetette: Robert Schoergenhofer (osztrák). Asszisztensek: Mario Strudl és Matthias Winsauer (osztrákok)
Az első félidő kezdeti időszaka kiegyenlített játékot hozott, ám aztán fokozatosan fölénybe kerültek a mieink. Igazán nagy gólszerzési lehetőség eleinte ugyan nem adódott számunkra, ám percről-percre bátrabban, határozottabban futballozó együttesünk egyre dominánsabbá vált. Az első negyvenöt percben sokkal több helyzetet dolgoztunk ki, mint az észak-írek, s a statisztika szikár tényei alapján a mieink éppen kétszer annyit birtokolták a labdát, mint a házigazdák. A játékrész finisében Juhász Roland összefejelt Sammy Clingannal, a magyar védőnek felszakadt a szemhéja - amit azután három öltéssel kellett összevarrni.
Védőnk azonban a pályán maradt, s így közelről láthatta, ahogyan vezetést szereztünk: az 57. percben Huszti Szabolcs jobb oldali beadása után Torghelle Sándor hét méterről gurított a bal alsó sarokba (0-1). A gól után aktívabbá vált az észak-ír együttes, ám válogatottunk is lendületben maradt, s a 71. percben kétgólosra növelte előnyét. Ekkor Babos Gábor kirúgása után Gera Zoltán elé került a labda, támadónk pedig 22 méterről a jobb alsó sarokba bombázott (0-2). A meccs finisében próbálkoztak szépítéssel a házigazdák, ám a minden szempontból egyre nagyobb fölénybe kerülő magyar csapat magabiztosan őrizte előnyét, sőt, akár újabb gólt is szerezhetett volna. Ez ugyan nem sikerült, ám Erwin Koeman együttesének megérdemelt győzelmét nem fenyegette veszély.
- Már az első félidőben nagy fölényben futballoztunk, köszönhetően annak, hogy a középpályán sikerült jól megszervezni a játékunkat - nyilatkozta a találkozót követően Erwin Koeman szövetségi kapitány, aki április 25-i szerződtetése óta nyolc mérkőzésen (négy győzelem, három döntetlen, egy vereség) irányította válogatottunkat - Minden labdarúgónk jól, határozottan hajtotta végre feladatát. A második negyvenöt percben aztán fölényünk az eredményben is megmutatkozott, ekkor sikerült két gólt is szereznünk. Nagyon örülök a győzelemnek, amire a csapatnak, és az egész magyar futballnak is óriási szüksége volt. Jó úton járunk, de természetesen tudjuk azt is, hogy sok még a tennivaló.
