XXV. Tatai Minimarathon:
A hőség nagy úr
Már a délelőtti órákban nagy volt a nyüzsgés a Magyary Zoltán Művelődési Központ előtt. Kiemelt figyelemmel készülődtek a XXV. Tatai Minimarathonra, amelyre küldföldről is sokan érkeztek a vizek városába. A hőség nagy úr, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a vártnál kevesebben, 740-en neveztek a nagy eseményre. Csodálatos verseny volt, drámai fordulatokkal. (2008.08.02.)
Vészjósló gomolyfelhők Tata felett, a páratartalom kibírhatatlan. Több mint 30 fokos meleg. Ilyen időben nem leányálom futni. A görkorcsolyázók betétversenyével kezdődött a nagy nap. Horváth Zoltán Zsolt, a Városkapu Zrt. munkatársa remekül megszervezte az eseményt, amely hagyománnyá válhat a jövőben a minimarathonok alkalmával. Öröm volt nézni a lelkes fiatalokat, akik izgalommal készültek a versenyre.
Több mint 80 görkoris vágott neki a 3,8 kilométeres távnak az indulást. Egyértelmű, hogy nagy sikert aratott a rendezvény, amelyre Budapestről, Gyömrőről, Albertirsáról, Komáromból, Esztergomból és Tatabányáról érkeztek sportkedvelő fiatalok, de még egy holland sportoló is a rajtvonalhoz állt.
Kálovics Anikó olimpiai főpróbája volt a verseny. Michl József polgármester várja a célban a babérkoszorúval
16 óra előtt húsz perccel egyre nagyobb volt az izgalom. A melegítő versenyzők az eget kémlelték, egy kiadós eső bizony jól jött volna. A művelődési központ teraszán az árnyékban is elviselhetetlen volt a párás hőség, hát még lent a rajthelyen.
Héricz Gyula (fiatalkorát Tatán élte, majd Tatabányára költözött), aki ötödmagával már a 25. minimarathonjára készült, kimérten sétálgatott a rajthelynél. A Sprint Futóklub tagja hamar döntött. Inkább a biztonsági futásra helyezi a hangsúlyt, egyébként is vallja, hogy a részvétel a fontos, nem a győzelem.
A tatai dr. Répássy György, az egykori kiváló futballbíró gondosan melegített. Ő már rutinos atléta, jól tudja, hogy meggondolatlan futással hamar el lehet szállni. Egyenletes tempóra esküdött, és az élet őt igazolta.
A 81 éves Ötvös Feri bácsit nem zavarta a párás meleg. – Szinte naponta hasonló párás időben készültem a versenyre, így nem lehet gond. Az igaz, hogy ezt nemigen lehet megszokni. Arra viszont esküszöm, hogy nem lesznek nagy eredmények ezen a délutánon.
Bogos Tamás volt a leggyorsabb versenyző
Gödri Krisztina, a tatabányai Árpád Gimnázium testnevelő tanára, a Vértes Volán extraligás röplabdacsapatának oszlopos tagja, a rajt előtt nyilatkozta:
- Most indulok ezen a futóversenyen negyedszer. Keményen edzettem, készültem erre a kihívásra. Néhány éve egy bajnoki meccsen megsérültem, térdműtéten estem át, de nem vagyok az a típus, aki könnyen feladja. Ez egy olyan nemzetközi verseny, amelyen ha valaki megméretteti magát és dobogóra kerül, akár olimpián is indulhat. Persze nem magamra gondolok, itt van közöttünk Kálovics Anikó is, aki Pekingben a tízezer méteres futásban áll rajthoz.
Hagyományosan Tata testvérvárosából is jöttek a vállalkozó kedvű atléták. Ezúttal mintegy 100-an érkeztek Alkmaar, Gerlingen, Arenzano, Pinczów és Bystrice képviseletében a nagy versenyre.
A nap kérdése volt, hogy az eddigi 24 minimarathonon résztvevők közül hányan teljesítik szintidőn belül a 14 kilométeres távot.
Feszült izgalommal teltek a másodpercek. Michl József polgármester köszöntője után már dörrent is a rajtot jelző vadászpuska, és megindult a hömpölygő tömeg. Kocsi Imre és Tóth Vilmos műsorvezetők még izgalmasabbá tették a versenyt. Azzal, hogy a versenyközpontban telefon-összeköttetés révén rendre közölték a viadal állását, színes sztorikkal, a minimarathon történetének felelevenítésével szórakoztatták a szurkolókat.
Horváthy Lóránt, Tata alpolgármestere, a KEM SZÖSZ elnöke ad át díjat a 2. helyezett Szabó Imrének
Az indulástól számított 45. perc környékén érkezett meg a célba az első befutó : a székesfehérvári Bogos Tamás, vagyis ő lett az abszolút győztes a férfiaknál. A fiatalember egyébként először vett részt a versenyen, de mindjárt ki is jelentette: jövőre is jön Tatára.
Őt követte húsz másodperc elteltével a budapesti Szabó Imre, majd hosszas várakozást követően a fóti Juhász Andrásnak és az arenzanói Salvatore Concasnak szólt a nagy és megérdemelt taps.
A győztes 44 perc körüli eredménye nem igazán számít jónak, ám ebben a párás, meleg időben nem lehetett többet elvárni. Sajnos, sokan rosszul is lettek a befutás során,de a gyors orvosi segítségnek köszönhetően szerencsére nem történt nagyobb baj senkivel .
48 perccel a rajt után befutott az első hölgy is, a pekingi olimpiára készülő Kálovics Anikó, akinek Michl József a női abszolút bajnoknak járó babérkoszorút átadta. Majdnem két perccel lemaradva követte őt a minimarathonok történetében a már sokszor győztes,és valamennyi alkalommal érmes helyen végző Földingné Nagy Judit.
Nagy ováció kísérte a legjobb tatai befutót, Avar Andrást (pont 49 perc), aki nagyon szépen és stílusosan tette meg a 14 kilométeres távot. Kiemelte, hogy volt már sokkal jobb időeredménye, de ez a mostani megpróbáltatás rengeteget kivett a futókból.
A nagy ötök is befutottak mindannyian, csupán azzal a szépségtapasszal, hogy jövőre már csak négyen lesznek, akik 26.-szor vehetnek részt a minimarathonon. Az újszászi Fehér János ugyanis a 100 perces szintidőn kívül ért be a célba. Azért a díjkiosztón ő is megkapta ajándékát, a gratulációkat, de ilyen a sors.
Tehát dr. Répássy György (376.), Ötvös Ferenc (387.), Maróti István (446.) és Héricz Gyula (472.) maradt meg a rekorderek listáján.
A MINIMARATHON LEGJEI (KLIKK!)
Ők öten huszonötödször álltak rajthoz a minimarathonon
Feltétlenül dicséretet érdemel a színtiszta amatőr Tóth Csaba, aki csak a minimarathonokra készül, hogy triatlonista lányával, Zsófival együtt fussa le a távot. Nos, Zsófi ezúttal nem jött el Tatára, mert a válogatott versenyző a Vasi Vasember viadalon vett részt. Meg is nyerte az olimpikon Szabó Zita előtt. Tóth Csaba abszolútban az 59. helyen végzett, kategóriájában pedig 5. lett.
Az egyre gyarapodó tömeg nem akart hinni a szemének, amikor Tata egyik üdvöskéje, a vívó Izsó Katalin (nemrégiben lett csapatban felnőtt Európa-bajnoki 4.) futott be a célba. Kati nemcsak a páston kiváló, de futásban is – mondogatták a tatai szurkolók.
Apropó. Gödri Kriszti 1 óra 38 perc alatt futotta le a 14 kilométert. Igaz, nem lett dobogós, de beért a célba. Ő is, mint futótársai, magába roskadva pihente ki a megpróbáltatásokat. Hős volt ezen a délutánon, hős volt mindenki, aki megcsinálta a minimarathont.
Gratulálunk! Jövőre veled ugyanitt! Meg a többiekkel is, főleg azokkal, akik 2009-ben 26. alkalommal lesznek részesei ennek a nagyszerű versenynek!
(A XXV. Tatai Minimarathon részleteire még visszatérünk.)
Pécsváradi Andrea – Péntek Sándor
