Light-contact edzőtábor Vépen
Új helyszínen, a Szombathely melletti Vépen edzőtáboroztak a light-contact válogatott tagjai, valamint több, a kick-boxot versenyszerűen űző fiatal. Zrínyi Miklós a magyar light-contact válogatott edzője, a tábor vezetője, egyben kettlebell instruktor elégedett volt a Vépen látottakkal. (2008.08.09.)
A tábor célkitűzése: az alapozás,felkészülés a második féléves versenyszezonra, a fizikai képességek- ezen belül elsősorban az állóképesség, az erő-állóképesség és a gyorserő fokozása és természetesen a technikák csiszolása.
Emellett persze voltak egyéni célkitűzései is az ország számos pontjáról – Esztergom, Nyergesújfalu, Dorog, Szombathely, Körmend, Békéscsaba, Budapest, Szeged és Sopronból – és a külföldről érkezett kick-boxosoknak. Míg az utánpótlás-válogatott a szeptemberi nápolyi vb-re, addig a felnőttek elsősorban a válogatottba kerülésre és a portugáliai Eb-re készülnek. Van, aki azért jött, hogy próbára tegye saját magát és fejlessze képességeit, vagy azért, hogy tanuljon a „nagyoktól” és felvegye a ritmust a magyar mezőny élbolyával. Az biztos, hogy sokak számára példaképekkel edzhettek együtt a tábor résztvevői, hiszen többszörös Európa- és Világbajnokok és érmesek készülnek fel itt úgy, mint Dancsó Zoltán, Marton Klára, Szántó Sándor, Hirsch Viktor, Olasz Attila, Novák Jenő, Fenyvesi Márta , Molnár Mónika és Kovács Barbara.
Naponta háromszor öltöztek edzőruhába a résztvevők, de minden edzés másra fókuszált. Reggel a futásé volt a főszerep, ami vegyes érzelmeket váltott ki a társaságból. Sokan ezt találták a legnehezebbnek, amit a kora reggeli fáradtsággal magyaráztak, illetve volt, aki a futással, mint olyannal nincs kibékülve. Természetesen ez nem akadályozott meg senkit a futóprogram teljesítésében. Rövid pihenőt követően került sor a délelőtti box edzésre, ahol kifejezetten a kéztechnikákra összpontosítottak – semmi lábemelés, aminek egy húzós reggeli futás után, igen csak örült a csapat. És végül, de nem utolsó sorban este került sor a mindenki által hosszúnak és nehéznek titulált kick-box edzésre, ahol „rengeteget voltak a lábak a levegőben”, már „minden fájt” és olykor a koncentrálás is nehézségekbe ütközött, nem is szólva a verítéktől korcsolyapályává váló padlóról.
Balra Marton Klára felnőtt, jobbra a nyergesi Molnár Mónika junior világbajnok
Mindehhez társult egy új eszköz a kettlebell, ami szinte minden edzésen szerepet kapott. A többség még csak most ismerkedett az állóképességet, gyorserőt, kondíciót, koordinációt és dinamizmust is fejlesztő „kisgolyóval”, hiszen hazánkban még kevesen hódolnak e szenvedélynek.
Zrínyi Miklós a magyar light-contact válogatott edzője és a tábor vezetője, egyben kettlebell instruktor is.
- Miért érezted szükségét egy új eszköz beépítésének az edzéstervbe? Milyen változást illetve fejlődést tapasztalsz azokon, akik használják a kettlebellt?
- Januárban kezdtem el ennek az új” hobbynak” a művelését. Amikor belekezdtem nem titkolt célom volt, hogy amennyiben számomra beválik elterjesztem a kick-boxosok között is. Úgy érzem bevált. Igazából senkit nem akarok győzködni az eszköz hatékonyságáról. Ezt egyszerűen „csinálni” kell és nem beszélni róla. Aki rendszeresen végzi a gyakorlatokat rövid időn belül érzi a hatását. Természetesen nem csak az izomlázra gondolokJ. Csak a legfontosabbak: törzsizomzat rendkívüli módon megerősödik, a csípő-munka sokkal intenzívebbé válik, javul a mozgáskoordináció, nő a dinamikus izomerő és a lazaság. Mindezek olyan képességek, amelyek a komoly szinten versenyző kick-boxosoknak elengedhetetlenül szükségesek.
Az edzőtáborban 2 osztrák színekben versenyző kick-boxos is részt vett, Pader Szabolcs és Nicole Trimmel aki, annak ellenére, hogy egy szót sem (azért egy párat már igen…) tudott magyarul nagyon gyorsan beilleszkedett a társaságba.
- „Azért jöttem ebbe a táborba, – mondja Nicole – mert sajnos Ausztriában nincs lehetőség ilyen jellegű edzőtáborozásra, de mindenképpen fontos számomra, hogy hatékonyan és aktívan felkészüljek az Európa-bajnokságra, ahova light- és full-contactban is kijutottam.”
Májusban a Szegedi Világkupán súlyos sérülést szenvedett Olasz Attila a táborban kezdte újra az edzéseket.
- „Szerencsére gyorsan felépültem és most már gond nélkül végre tudom hajtani a feladatokat. Bár nem árt az óvatosság, teljes erőbedobással készülök a második félévre. Mindent megteszek azért, hogy kijussak az EB-re és éremmel térhessek haza” – mondta bizakodva Attila.
Amikor a tavasszal profi Európa-bajnoki címet nyert Szántó Sándort faggattam, szokásával ellentétben nem volt túl bőbeszédű.
-„Jól vagyok, de nagyon fáradtan.” Majd hozzátette: „OB-t és EB-t nyerni, ezekre készülök.”
Hasonló célkitűzés lebeg Hirsch Viktor előtt is, aki a tábor felén túl így értékelte állapotát;
- „a fáradtságom tízes skálán 12. Minden edzésen próbálom a maximumot kihozni magamból, ezért minden edzést nehéznek találok. Mindenem fáj, de holnapra elmúlik, és zokszó nélkül csináljuk tovább.”
Marton Klára és Fenyvesi Márta is már évek óta light-contact válogatott tagja és nem először edzőtáboroznak együtt. Ők is a light-contact Európa-bajnokságra készülnek és, ahogy Márti mondja
-„ itt lehet legjobban megszerezni a megfelelő kondíciót és megerősödni.” Ezt segíti elő a már említett kettlebell, amit Klári az edzőtáborban próbált ki először.
- „Alapozáskor nem szoktam súlyzózni, ezért kicsit furcsa is volt ennek az eszköznek a bevezetése. Már most érzem, hogy erősödtem tőle, de remélem, amikor mérlegre kell állnom, ez nem okoz majd problémát.”
Klári azon kevesek közé tartozik, akik semi- és light-contactban is eredményesek tudnak lenni világversenyen.
- „A két stílus egyre inkább eltávolodik egymástól. A semi-contact hihetetlenül felgyorsult, a kívülállók számára már szinte követhetetlen, míg a light-contact egyre keményebb lesz. Talán az én generációm az utolsó, amely még mindkettőben eredményes tud lenni, mivel egyre inkább eltérő edzésmódszert és testfelépítést kíván meg a két szabályrendszer.”- mondta Viágbajnokunk.
Dancsó „Kicsi” Zoltán nevét számos Európa- és világbajnoki cím fémjelzi. Adja magát tehát a kérdés, hogy ezek után még mi motiválja, hogy végigcsináljon egy ilyen rendkívül kimerítő és izzasztó edzőtábort.
- „Több dologról szól ez, – mondja Kicsi. Mivel ma Magyarországon ezt a sportágat anyagilag és olykor még erkölcsileg sem igazán díjazzák, így akár mondhatnám, hogy szinte semmi jelentősége sincs annak, hogy valaki négyszeres vagy ötszörös Európa- és világbajnok. És mégis fontos, mert végigcsinálom önmagamért, hogy „visszahódítsam” Portóban az EB címet. Itt vagyok a társaság miatt, hiszen azokkal az emberekkel edzhetek együtt, akik egyben a barátaim. És végül, de nem utolsó sorban azért, hogy átadhassam a sok év alatt megszerzett tudást és tapasztalatot, példát mutassak az utánunk jövőknek és a tanítványaimnak és, hogy saját szemükkel lássák, hogy az eredmények nem pottyannak az ember ölébe, hanem keményen meg kell érte dolgozni.”
Az edzőtáborral tehát nem ér véget az idei munka, sőt a java még hátra van. Remélhetőleg a kemény alapozás után a csapattagok hasonlóan sikeres vagy még eredményesebb második félévet zárnak majd, mint 2007-ben.
H. N.
