Negyedik alkalommal rendezték meg a Víz, Zene, Virág Fesztivál talán leglátványosabb eseményét, az amatőr sárkányhajósok versenyét. A Tatai Sárkányhajó és Természetjáró Egyesület ismét maradandó találkozót szervezett. A Güntner csapata aratott a viadalon. (2009.06.27.)
16 gárda indult a fesztivál versenyében, öt kistérségi csapat külön vetélkedett, miként a három tatai középiskolás együttes is. Munczer Gábor, a rendező klub elnöke méltán volt elégedett, nagy közönség előtt zajlottak a küzdelmek, amelynek a színvonala is kiváló volt. Újabb híveket szereztek maguknak az egyre népszerűbb tatai sárkányhajósok.
A Güntner csapata aratott a versenyen. Megnyerték a 200 és a 2000 méteres távú versenyt is. Végeredmények, 2000 m., élmezőny: 1. Güntner, 2, Üveghajó, 3. Grundfos. 200 méter (a Víz, Zene, Virág Fesztivál vándorkupájának a győztese): 1. Güntner, 2. Viking, 3. Üveghajó. Kistérségi települések versenye: 1. Szomód, 2. Dunaszentmiklós, 3. Naszály, 4. Neszmély, 5. Tata. Tatai középiskolák versenye: 1. Eötvös-gimnázium, 2. Jávorka-középiskola, 3. Zsebők-féle baráti társaság.
A sárkányhajózás érdekességei:
A hajóban 20 főnek kell eveznie + 1 dobos. A 20 fő evezősből minimum 4 nőnek kell lapátolnia.
Részvételi feltételek és versenyszabályok:
Hajókat, lapátokat, mentőmellényeket és tapasztalt kormányosokat a rendezők biztosítottak.
Gyakorlásra és edzésre lehetőség volt a verseny előtt. A legénységeknek egyforma pólóban kellett versenyezniük.
A verseny kezdete előtt 1 órával, a technikai értekezleten legénységi listát kellett leadni a versenybíróságnak, amelynek tartalmaznia kellett a csapat hivatalos (intézmény, vállalat, egyesület, stb.) vagy fantázia (baráti társaságok) nevét, a legénység tagjainak névsorát és a kupa nevét, amelyikben indultak. Ezen a listán a legénység kapitányának nyilatkoznia kellett, hogy a legénység tagjai jó erőnléti állapotban vannak, mindenki tud legalább 100 métert könnyű sportfelszerelésben úszni, és mindenki saját felelősségén vesz részt a versenyen. A 18 éven aluliaknak szülői vagy felnőtt felügyelői felelősség vállalással is kellett rendelkezniük.
Mi is az a sárkányhajó?
A sárkányhajó egy hagyományos terv alapján megépített kenu típusú hajó, melyet elől sánkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít.
A hajótest 12,49 méter, a sárkányfejjel és farokkal együtt 13,5 méter hosszú.
Szélessége: 1,15 méter
Súlya: 250 kg
A lapát hosszának 105 és 130 cm között kell lennie. Európában is a hong-kongi szabvány az elfogadott, amely lefelé szélesedő tollú kenu lapát. A toll szélessége 18 cm és szimmetrikus mindkét oldala, amelyben kanál nem lehet.
A hajó és lapát formája és méretei az Európai Sárkányhajó Szövetség által meghatározottak.
16-20 lapátos, két oldalt arccal előre ülve egy tollú kenu lapáttal, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót.
A dobos háttal a menetiránynak ülve, elöl foglal helyet, a tapasztalt kormányos pedig a hajó farában állva, egy rögzített kormánylapáttal kormányoz és összehangolja az evezősök munkáját.
A sárkányhajózás nem igényel különösebb előképzettséget az úszni tudáson kívül. Bárki, aki fogékony az új iránt, szereti a vizet, kipróbálhatja ezt az újfajta kikapcsolódási lehetőséget.
Nők és férfiak nemre és korra való tekintet nélkül evezhetnek a győzelemért. Rendkívül alkalmas csapatépítésre, közösségi szellem formálására.
Nincs még egy olyan csapatsport, mint a sárkányhajózás, amelyben egy közös célért két labdarúgó-csapatnyi ember küzd.
A sárkányhajózás története
A sárkányhajó sportág Dél-Kínából származik. Több mint 2000 éves története Qu Yuan legendájához kapcsolódik.
Qu Yuant a kínaiak által nagyon szeretett költőt és államférfit hamis vádak alapján, pusztán féltékenységből hazaárulással vádolták és száműzték. A korrupt Chu Királyság Kormánya elleni végső tiltakozásaként a Mi Lo folyóba vetette magát. A kínaiak soha nem felejtették el ezt a kétségbeesett, de hősies tettet. A halászok azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak felfalják, doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak bele, hogy eltereljék azokat.
Innen ered a hagyomány és tart napjainkban is.
Az első sárkányhajótestek a hongkongi és szingapúri utazási irodákon keresztül érkeztek Európába. 1982-ben mutattak be először ilyen hajót Duisburgban és 1987-ben a kajak-kenu VB kísérő programjaként szerepelt bemutató versenyként.
1990-ben megalakult az Európai Sárkányhajó Szövetség, amely 1992-ben a belgiumi Hazewinkelben rendezte meg az első európai klubcsapatok közötti Sárkányhajó VB-t, majd ezt követően minden évben megtartották 1997-ig.
1996-ban Silkeborgan párhuzamosan az európai klubcsapat EB-vel, lezajlott az első nemzetek közötti Sárkányhajó EB is. 1998-tól páros években nemzetek között, páratlan években a klubok között tartanak EB-t.
Az első Sárkányhajó VB-t 1995-ben Kínában, a másodikat 1997-ben Hong-Kongban, a harmadikat 1999-ben Nottinghamben (ezen magyar csapat is képviselte hazánkat és egy negyedik, egy ötödik és egy hetedik helyezést ért el), a negyediket pedig 2001-ben Philadelphiában rendezték.
Európában néhány országban (Németország, Anglia, Svédország, Olaszország) is olyan népszerű már, hogy szinte minden hétvégére esik egy-egy sárkányhajó rendezvény.
Kevesen tudják, hogy a sárkányhajózás a világon a második helyen áll a sportágakat űzők számának versenyében.
Hazai történeti visszatekintés
Az első sárkányhajó klub Magyarországon Győrben alakult 1997-ben.
1998-ban szintén győri székhellyel létrejött a Magyar Sárkányhajó Szövetség.
Az első sárkányhajó az országba 1998-ban került, amely éveken keresztül egyedüli hírmondóként a Mosoni-Duna habjait szelte.
Az első nagyobb rendezvény a Gazdasági Minisztérium jóvoltából 2002-ben Tatán lett megtartva, amelyen Németországból kölcsönzött 4 hajóval több hazai vállalat vett részt.
A Magyar Sárkányhajó Bajnokságok sorozatát a Magyar Sárkányhajó Szövetség indította útjára 2003-ban Csepelen.
Az eddigi legtöbb résztvevőt megmozgató sárkányhajós esemény 2005 májusában megrendezett II. Győri Sárkányhajó Fesztivál volt, amelyen
49 csapat, közel 1000 versenyzője vett részt.
2006-tól pedig már minden nyári hónapban, az ország több településén, színvonalas sárkányhajó versenyeken és fesztiválokon vehetnek részt a sportág szerelmesei.
Egy kis tatai történet (Munczer Gábor)
A Tatai Sárkányhajó és Természetjáró Egyesület 2006. évben alakult, a sárkányhajót májusban tettük vízre.
Június elején már Sukorón versenyeztünk a „Települések közötti Sárkányhajó verseny” Duna-régiójában, olyan sikeresen, hogy tovább jutottunk az országos döntőbe.
Az országos döntőt augusztusban Szegeden rendezték a Kajak-kenu Világbajnoksággal egyidőben a Maty-éri pályán, ahová tíz csapat szerezte meg a kvalifikációt a három régióból. Csapatunk a 8. helyet szerezte meg.
Június végén a Víz, Zene, Virág fesztivál keretén belül nagyon sikeres sárkányhajó versenyt szerveztünk az Öreg-tavon. A versenyek három hajóval zajlottak, 200 méteres pályán. A megmérettetésen hét csapat indult, ami szám szerint száznegyven sportolót mozgatott meg és fergeteges hangulatot varázsoltak a fesztiválra.
Júliusban Tolnán mértük össze erőnket a „Tolnai Sárkányhajó versenyen”, 250 és 2000 méteren. A 2000 méteres versenytávot itt próbáltuk ki először, nagy erőpróba volt számunkra.
Szeptember végén Székesfehérváron kétnapos Sárkányhajó fesztivált rendezett a győri szövetség, ahol 200 méteren indult el csapatunk. A 12 induló csapatból 6. helyezettek lettünk.
Bővebben a Helyi Téma című újságban (az ország legnagyobb hetilapja – 1. 200. 000 példány hetente és ingyenes) jövő csütörtöki számában olvashatnak az érdeklődők.
A Víz, Zene, Virág Fesztival támogatói
