Az elsősegélynyújtás minden embernek nem csak erkölcsi, de törvényben előírt kötelessége is. A Büntető Törvénykönyv szerint, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, balesetet szenvedettnek, vagy olyan személynek, aki az életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzetbe jutott, szabadságvesztéssel sújtható ezzel vette kezdetét Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetségénél elnevezésű projekt soros ismertető állomásán a Tatai Edzőtáborban.
Fogarasiné dr. Kiss Zsuzsanna elöljáróban elmondta, hogy az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet a baleset észlelője vagy maga az áldozat, a végleges szakellátás megkezdése előtt, a hirtelen egészségkárosodás elhárítása és az állapot további romlásának elkerülése érdekében végez. Ez nemcsak a közéletben, de a sportban is jelenség, amelyet nagyon komolyan kell venni.
Az ismert tatai orvos sok érdekes információval szolgált. Többek között ismertette, hogy jelentős tényező a segélynyújtó munkáját befolyásoló pszichés hatás, hiszen a súlyos sérülések, tömegbalesetek bénítóan hathatnak. A pszichés felkészülés és a gyakorlat enyhítheti a sokkoló élmény hatását. Nagy sikerű előadásának további részleteit alábbiakban közöljük:
A baleset, a gyorsan kialakuló egészségkárosodás általában ijedtséget vált ki az emberekből.
Az esemény látványa, a bajbajutott panaszai, tünetei a megdöbbenés mellett a segítségadás igényét is kiváltják a szemtanúból.
A keletkezett izgalmi állapot azonban gátja lehet a helyes gondolkodásnak, a céltudatos cselekvésnek.
A stressz okozta reakciók kapkodáshoz, türelmetlenséghez, a környezettel szembeni indulatokhoz, az elsősegélynyújtás elmaradásához vezethetnek.
Egyesekben a baleset élménye órákig, napokig tartó lelki zavart okoz.
Szükség esetén ilyenkor célszerű a panaszok feloldása érdekében tanácsot kérni szakembertől.
A pánik mellett a látványtól, szagoktól való irtózás élménye a segélynyújtást a leggyakrabban akadályozó érzés. Amennyiben biztosan tudja a segítségnyújtó magáról, hogy ilyen helyzetben képtelen helytállni, hívjon segítséget.
Az elsősegélynyújtó személyéből áradó nyugalom az egyik legjobb pszichés támogatás a bajbajutott számára.
A sérült esetleges félelmeit biztatással, megnyugtató mondatokkal igyekezzen csökkenteni.
Amennyiben lehet, teljesítse kéréseit.
A segítségnyújtó adjon pszichés támogatást a bajbajutottnak!
Az elsősegélynyújtó személyéből áradó nyugalom az egyik legjobb pszichés támogatás a bajbajutott számára.
A sérült esetleges félelmeit biztatással, megnyugtató mondatokkal igyekezzen csökkenteni.
Amennyiben lehet, teljesítse kéréseit.
Vérző seb ellátásakor kerülje az áldozat vérével való közvetlen érintkezést. Amennyiben lehetséges használjon egyszer használatos gumikesztyűt. Ennek hiányában kiválóan alkalmas erre a célra az egyszerű műanyag zacskó. Húzza a kezeire és így végezze a sebellátást.
Az elsősegélynyújtó óvatosan dolgozzon az elsősegélynyújtás helyszínén, nehogy megsérüljön, mert ezzel a fertőzés veszélye tovább növekszik.
Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények felismerése.
Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát.
Veszélyes, vagy veszélyt sejtető baleseti helyszínen elsődleges szempont a segélynyújtó biztonsága. A veszélyek figyelmen kívül hagyása a segélynyújtó áldozattá válásához is vezethet.
A segélynyújtás
A külső körülmények jelentősen befolyásolhatják, akár korlátozhatják, vagy lehetetlenné tehetik az általunk ismert konkrét beavatkozást. De ne feledjük, hogy segítséget már akkor is tudunk nyújtani, ha eleget teszünk a felismerésnek és a segélyhívásnak.
Viszonylag könnyen felismerhető körülmények:
Szélsőséges időjárási viszonyok;
Égő jármű, épület, égő sérült;
Mérgező anyag jelentése, veszélyes anyagot szállító jármű;
Vízbefulladás, vízből mentés szükségessége;
Sérülés, további sérülés veszélye;
Közlekedési baleset;
Épület omlásának veszélye.
Nehezen felismerhető körülmények:
Gázmérgezés, CO, CO2;
Elektromos baleset.
Betegség vizsgálat. Három fontos elemből áll! Minden esetben meg kell győződni arról, hogy a beteg:
Eszméletén van-e?
Légzése van-e?
Milyen sérülései, panaszai vannak?
Vizsgálat (tapintás, látás, hallás)
Baleseti mechanizmus
Tetőtől talpig:
¨ 1. Az izomvédekezés kiesése. (Nyelvgyök)
¨ 2. A köhögési reflex hiánya. (nyál, hányadék, vér, etc.)
¨ Az életveszély elhárítása a szabad légút biztosításával
¨ A beteg/sérült kihűlés elleni védelme
A Rautek-féle műfogás egy egyszemélyes betegmozgatási módszer, melyet Franz Rautek (1902-1989), osztrák harcművész-oktató fejlesztett ki. Segítségével az ember önállóan képes egy eszméletlen beteget eltávolítani vészhelyzetből, még akkor is, ha a betegnél jóval kisebb testméretű
¨ Gyermekkorban a fulladást leggyakrabban a kíváncsiságuk okozza. Szájukba vesznek apró játékokat, cukorkát, rágógumit. Felnőttkorban leggyakrabban étkezés közben, a félrenyelés okoz fulladást.
¡ Nehézlégzés, megállíthatatlan köhögés
¨ Ellátás: Felnőtt esetében - 8 év, 125 cm, 25 kg felett
¨ Vegyük fel a kapcsolatot a sérülttel.
¨ Szólítsuk fel erőteljes köhögésre.
Nézzünk bele a sérült szájába és kíséreljük meg ujjainkkal eltávolítani az idegentestet. (ügyeljünk arra, hogy ilyenkor az oxigén hiány miatt szájzár alakulhat ki és a sérült ráharaphat ujjainkra)
¨ Ha a sérült még mindig fullad, kérjük, meg hogy hajoljon előre. Mi egyik kezünkkel támasszuk meg a mellkasánál, a másik kezünkkel (nyitott tenyérrel) pedig 5-ször csapjunk a lapockái közé. Minden ütés után ellenőrizzük, hogy nem távozott-e az idegentest. Ha ez eredménytelen volt, hívjunk mentőt!
¨ Ismét nézzünk a szájába, és ha szükséges tisztítsuk ki.
¨ Ha ez eredménytelen, üljön le, a gyermeket pedig fektesse a térdeire. Úgy helyezkedjen a beteg, hogy a feje lefelé lógjon. Az ellátó egyik kezével támassza meg a gyermeket a mellkasánál, másik kezének tenyerével mérjen határozott ütést a lapockák közé. (max. 5-ször) Ha ez sikertelen hívasson mentőt.
¨ Ellenőrizze, hogy láthatóvá vált-e az idegentest.
¨ Szükség esetén az előbbi két eljárást váltogassuk: 1 hátba csapás után, tekintsünk bele a szájába és ellenőrzés, majd újabb hátba csapás,
¨ A csecsemőt fektessük a kezünkre, úgy hogy a feje a tenyerünk felé legyen és tartsuk-, támasszuk meg a fejét. (ha így nem tudjuk megtartani, a térdünkre is fektethetjük, de a fej megtartására itt is figyeljünk) A testünkhöz tartsuk közel, úgy, hogy a feje felé lejtsen.
¨ Ujjbegyeivel élesen üssön a lapockái közé.
¨ Ha a gyermeknek/csecsemőnek nincs légzése kezdje meg az újraélesztést.
¨ Gerincsérülés – ha az előzmények erre utalnak
¨ Eszméletlen → Ha nem gerincsérült: stabil oldalfektetés, ha igen: fej hátraszegzése.
¨ Eszméletén van: törölgessük le, tartsuk melegen, hívjunk orvost
¨ Életfunkciók vizsgálata: sz. e. újraélesztés
Elsősegély
A laikus segélynyújtónak nem feladata megállapítani, hogy rándulásról, ficamról vagy akár törésről van-e szó, ezt gyakran az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján tudják megállapítani. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Ezek pedig a következők:
¨ 1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
¨ 2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse vagy fektesse le, de ügyeljen arra, hogy a sérült testrészt lehetőleg NE mozgassa!
¨ 3. Jegelje vagy borogassa a sérülést mielőbb! Ezt ismételje óránként kb. 20-20 perc időtartamig!
¨ Sebről beszélünk, ha a bőr és az alatta lévő szövetek folytonossága valamilyen külső erő hatására megszakad. A sebek jellemző tulajdonságai a vérzés, a fájdalom, a sebfertőzés és a sebtátongás. Ez utóbbi a sebszélek egymástól való eltávolodását jelenti.
¨ Vágott és metszett sebet éles, ék keresztmetszetű eszközök okoznak. Ha a testfelületre ható erő párhuzamos a bőrrel a seb metszett, ha merőleges, akkor vágott. A kettő rendszerint együtt fordul elő. A sebszélek élesek, a sebfertőzés nem gyakori, a vérzés lehet nagyfokú, a fájdalom kezdetben csekély.
¨ Szúrt sebet mélybe hatoló hegyes eszköz okoz. Mivel a szúrt csatorna legtöbbször ismeretlen mélységű, veszélyes sebzésfajta. A sebfertőzés gyakori, a vérzés rendszerint csekély.
¨ Ütőeres más néven artériás vérzésnél a vér színe piros, pulzálva, lüktetve ürül a sebből. A vérvesztés az ütőér nagyságától függően rövid idő alatt végzetes lehet.
¨ b) A visszeres vérzés és ellátása.
¨ A visszeres más néven vénás vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik. Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha a nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is.
¨ a) Elsőfokú égésnél a bőr felső rétege károsodik, bőrpír, duzzanat jelenik meg, a bőrfelszín kisimul. A gyógyulás nyom nélkül történik.
¨ b) Másodfokú égésnél a sérülés ráterjed a bőr mélyebb rétegeire, égési hólyagok jönnek létre, bennük tiszta vagy zavaros folyadékkal. A sérülés gyógyulhat hegesedéssel és heg nélkül is.
¨ c) Harmadfokú égésnél a bőr teljes rétege károsodik, a képet a szövetelhalás uralja. A hólyagok nagyok, összefüggően megnyíltak, szürkés, nem vérző sebalap látható, a fertőzés veszélye rendkívül nagy. A gyógyulás hosszas, zsugorodó, érzékeny hegekkel gyógyul.
d) Negyedfokú égésnél a szövetek elszenesednek
¨ A helyszíni ellátás határozza meg a beteg sorsát! Az érintett területeket folyó, hideg vízzel kell legalább 15-20 percig hűteni. A hűtés kitűnő fájdalomcsillapítás és csökkenti az égésmélyebb szövetekre való kiterjedését. Ez bármely más beavatkozást előzzön meg!
¨ Amennyiben a sérült ruházata, vagy egyéb anyag van beleégve a sérült bőrébe, azzal együtt kell hűteni, a sebből kitépni nem szabad! A hűtés után száraz, steril fedőkötést helyezünk fel.
¨ Ha a szakszerű ellátás rövid időn belül nem várható, folyadékpótlásról is gondoskodnunk kell, tea vagy enyhén sózott víz itatásának formájában.
