A tábort a Bokod melletti vadászházban és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekben tartották meg. Az ötnapos, négy éjszakás életmódtábor legfontosabb célja volt, hogy a tábor lakói a rendszeres testmozgást elősegítő különböző szabadidős programokban vegyenek részt, illetve hallhassák az egészséges életmóddal kapcsolatos információkat.
Az életmódtábor programjai mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megerősítették az energiaegyensúly fontosságát. Az öt nap mindegyikén sorra kerültek olyan szabadidős programok, amelyek ki lettek egészítve a hozzá illeszthető ismertető előadásokkal.
„… bűn mozgás nélkül élni, az élet minősége összehasonlíthatatlanul jobb lesz, mint a mozdulatlanul eltelt hétköznapoké.” (Dr. Jakabházi László)
A szervezet számára a mozgás lételem. Az egysejtűektől a magasan szervezett és fejlett élő szervezetig, az emberig minőségileg egyre magasabb fokon álló szervrendszer alakult ki. A mozgás akár hely-, akár helyzetváltoztatás állandóan jelen van.
Az emberi szervezet jelentős százaléka aktív mozgást végző izom. az a statikai rendszer, amely az evolúció során létrejött fokozatosan alakult ki és változik ma is. Az alapstruktúra, váz (csont, ízület, szalag, stb.) szerkezete stabil, adott funkciót ellátni képes.
Ha a vázban, annak szerkezetében változás jön létre vagy a funkcióhatárokat a mozgás túllépi, akkor a mozgás folytonossága vagy kivitelezhetősége megváltozik. Az emberben a mozgás szeretete és igénye a „bölcsőtől a sírig” megtalálható, csupán ébren kell tartani. Az ember, aki életkorának megfelelő mozgással elégíti ki a szervezetének mozgásigényét – még ha kisebb módosításokkal, speciális gyakorlatokkal – akkor a pszichésen is kiegyensúlyozottá válik.
Már gyermekkorban el kell érni, hogy a napi sport, mozgásigény az élet szerves részévé váljon. Köztudott, hogy sportoláskor több oxigén jut a szervezetbe, a felesleges anyagok könnyebben távoznak, a szív- és keringési rendszer erősödik. A sportoló egyén edzettebb lesz, testileg és lelkileg is! A fiatal, még fejlődésben lévő ember töltsön naponta legalább egy órát mozgással a szabad levegőn.
A napi játékos mozgás szinte a születéstől fontos, hogy a gyermek genetikailag meghatározott biológiai lehetőségeit elérhesse. Ez a mozgásos játék is hozzájárul a gyermek pszichológiai és szociális fejlődéséhez a növekedése és testi érése mellett. S ha fiatalon megszokottá vált a napi sportmozgás, akkor később – valószínűleg – az életvitel elhagyhatatlan eleme lesz. Ezért is fontos az iskolai testnevelés és a diákok testedzése, sportolása. Felnőttként már mindenki tudja, hogy a rendszeres testedzés, sportolás:
- karbantartja az emberi testet,
- formálja, fejleszti a személyiséget,
- fokozza szellemi és fizikai munkavégzés teljesítőképességét,
- könnyít a feszültségek feloldásában,
- közösségi típusú emberi tevékenység, amely köré társas kapcsolatok szerveződhetnek,
- gyorsítja a külső változásokra való emberi reagálást, alkalmazkodást,
- élménnyé teheti a szabadidőt,
- rendszert vihet az életmódba,
- jó alap az élet valamennyi területén a kiugró teljesítmények eléréséhez,
- csökkenti a dohányzási alkalmakat, esetenként hozzájárul a leszokáshoz,
- mozgásterápiaként része egyes betegségek után a rehabilitációnak,
- a preventív orvosi tevékenység egyik eszköze.
- a droggal való kapcsolatba kerülés lehetőségét csökkenti.
-
A második napon már speciálisabb elméleti ismeretekben lett részük a tábor lakóinak. Az általános és speciális mozgásformákkal a gyakorlatban is megismerkedhettek a táborozók.
Az ember gerincének fontosságáról volt szó, a mozgásoknál, gyakorlatoknál találkozik vele mindig a mozgást végző személy. Gerincünk mindig „használatban” van, mégsem ismerjük eléggé. A hátgerinc a legfontosabb „tartóoszlop”. A gerinc biztosítja a felegyenesedett, két lábra állt emberi tartást. A gerinc feladata többek között a fej, a felső végtagok „viselése”, a járás és az állás. A gerinc az emberi test egyik legösszetettebb és legnagyobb terhelésnek kitett része.
A gerincoszlop
- a törzsünk szilárd tengelyét alkotja,
- egymáshoz kapcsolódó 33-35 csigolya sora,
- magába zárja és védi a gerincvelőt,
- felnőtt emberben – nem egyenes, mint jelleme – hanem kettős „S” alakú, különböző 4 görbületet tartalmaz;
- alakja egyénileg változó, mert függ a nemtől, a testsúlytól, az izom állapotától, az egyén belső szerkezeti – porckorong stb. – adottságoktól.
A gerinc panaszai egyre gyakrabban jelentkeznek sajnos már fiatalabb életkorban is hát-, derék- és nyakfájás formájában. A gerinc védelmében egyre nagyobb figyelemre van szükség a technika fejlődése és a testmozgásban szegényebb életmód miatt!
Egészséges gerincoszlop esetén is kialakulhat derékfájás, ha például rossz – hanyag – tartás következtében megváltozik a gerinc hajlásvonala. A testsúly, az izmok húzó hatása tartja, illetve tarthatja a gerinc megfelelő görbületeit és hajlatait. Ezek változása, tehát túlsúly és/vagy a nem használt – erőtlen – izomzat következtében a gerinc statikája megbomlik, és krónikus fájdalmak jelentkezhetnek. Idősebb korban a görbület alakja módosulhat, hiszen a porckorongok kopása, zsugorodása, a szalagok gyengülése és az izomzat ellazulása nem tartja kellően a gerincet, s általában a háti görbület erősödik.
Fontos, hogy megtanuljunk gerincünkkel „bánni” és a hétköznapi tevékenységeket gerinckímélően végezni. Köztudott, hogy a gerinc alakja nemtől és egyéntől függően nagyon sokféle. Például a női gerinc ágyéki hajlata erősebb, mint a férfié. A túl hajlékony gerinc sérülékenyebb, a szép mozgás mögött még fájdalom is lehetséges.
A harmadik napon főlega mozgásszervi elváltozásokról esett szó, a leggyakrabban előforduló eseteket ismerhették meg a tábor lakói.
A gyermekkorban leggyakrabban előforduló két mozgásszervi elváltozás (deformitás):
1. láb deformitás
2. gerinc eredetű tartáshibák és deformitások
Deformitás: a test, ill. egyes testrészek normálistól eltérő alakja, melyet a beteg, vagy hozzátartozója (vele foglalkozó személy pl. testnevelő, óvónő) észlel. Az esetek egy részében sem funkcionális zavart, sem panaszt nem okoz, csupán esztétikai problémát jelent. A deformitások jelentős része az élet során alakul ki, ezért lényeges, hogy kezdetét, ill. észrevételének időpontját megtudjuk. A deformitás kialakulásának kezdete és észlelése gyakran igen távol esik egymástól! Nem ritkán csak szűrővizsgálatkor vagy a deformitás fokozódásakor tűnik fel az észrevételezőnek. A deformitás korai (gyermekkorban) felismerésében ezért nagy jelentőségűek a szűrővizsgálatok. A deformitások a funkcionális értékek csökkenésével is járhatnak.
láb deformitás: lúdtalp (bokasüllyedés)
A leggyakoribb statikai lábbetegség. A láb fejlődési zavarai következtében is kialakulhat, de többnyire túlterhelés, a mesterséges körülmények okozta túlzott vagy helytelen irányú igénybevétel hatására fejlődik ki.
- a sarok külső állásba kerül
- hosszanti és harántboltozat lesüllyed
- befelé vagy kifelé forgatott lábbal jár
- fáradékonyság
- láb- és lábszár fájdalom
Gerinc eredetű tartáshibák és deformitások
1. hanyag tartás
2. gerincferdülés
hanyag tartás
A mozgásszegény életmód következtében az izomzat fejlődése gyakran elmarad a test gyors növekedése mellett, így a fizikai terhelésnek az izomzat nem tud megfelelni.
- fokozott háti görbület
- vállak csapottak, kissé előre esnek
- mellkas lapos
- ízületek lazák
- lábízületek lazasága is társul (rendszerint lúdtalppal együtt jár)
- fáradékonyság
Hanyag tartásnál nincsenek rögzült deformitások, jól korrigálható, de elhanyagolt esetben azzá válhat. Rendszeres tornával, sporttal elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálódása.
A gerinc torsióval (csavarodással) társult oldalirányú elhajlása.
A csavarodás következtében a görbület oldalán bordapúp alakulhat ki.
A negyedik napon az iskola szerepe a mindennapos testmozgás igényének kialakításában volt az előadás anyaga.
„… tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.”(Platón)
A gyermekek és a fiatalok gerincállapota évek óta riasztóan romlik, s ez a pedagógusok előtt is közismert. E gyakori gyermekkori egészségügyi probléma megelőzéséért, egyszerű eszközökkel sokat tehet az oktatási intézmény.
A helyzetet javító egyszerű tennivalók:
- minden gyermek számára a napi órarendbe iktatott testnevelés,
- speciális gerinctorna, amely a napi testnevelésbe iktatható,
- mindez rendszeresen, éveken keresztül.
Ez a gyerekek gerincállapotának javításán és a gerincbetegségek megelőzésén kívül hatékony az osteoporosis (mész-szegénység), a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a gyermekek között is egyre gyakrabban előforduló szorongásos panaszok megelőzésében is.
A tábort a Bokod melletti vadászházban és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekben tartották meg. Az ötnapos, négy éjszakás életmódtábor legfontosabb célja volt, hogy a tábor lakói a rendszeres testmozgást elősegítő különböző szabadidős programokban vegyenek részt, illetve hallhassák az egészséges életmóddal kapcsolatos információkat.
Az életmódtábor programjai mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megerősítették az energiaegyensúly fontosságát. Az öt nap mindegyikén sorra kerültek olyan szabadidős programok, amelyek ki lettek egészítve a hozzá illeszthető ismertető előadásokkal.
„… bűn mozgás nélkül élni, az élet minősége összehasonlíthatatlanul jobb lesz, mint a mozdulatlanul eltelt hétköznapoké.” (Dr. Jakabházi László)
A szervezet számára a mozgás lételem. Az egysejtűektől a magasan szervezett és fejlett élő szervezetig, az emberig minőségileg egyre magasabb fokon álló szervrendszer alakult ki. A mozgás akár hely-, akár helyzetváltoztatás állandóan jelen van.
Az emberi szervezet jelentős százaléka aktív mozgást végző izom. az a statikai rendszer, amely az evolúció során létrejött fokozatosan alakult ki és változik ma is. Az alapstruktúra, váz (csont, ízület, szalag, stb.) szerkezete stabil, adott funkciót ellátni képes.
Ha a vázban, annak szerkezetében változás jön létre vagy a funkcióhatárokat a mozgás túllépi, akkor a mozgás folytonossága vagy kivitelezhetősége megváltozik. Az emberben a mozgás szeretete és igénye a „bölcsőtől a sírig” megtalálható, csupán ébren kell tartani. Az ember, aki életkorának megfelelő mozgással elégíti ki a szervezetének mozgásigényét – még ha kisebb módosításokkal, speciális gyakorlatokkal – akkor a pszichésen is kiegyensúlyozottá válik.
Már gyermekkorban el kell érni, hogy a napi sport, mozgásigény az élet szerves részévé váljon. Köztudott, hogy sportoláskor több oxigén jut a szervezetbe, a felesleges anyagok könnyebben távoznak, a szív- és keringési rendszer erősödik. A sportoló egyén edzettebb lesz, testileg és lelkileg is! A fiatal, még fejlődésben lévő ember töltsön naponta legalább egy órát mozgással a szabad levegőn.
A napi játékos mozgás szinte a születéstől fontos, hogy a gyermek genetikailag meghatározott biológiai lehetőségeit elérhesse. Ez a mozgásos játék is hozzájárul a gyermek pszichológiai és szociális fejlődéséhez a növekedése és testi érése mellett. S ha fiatalon megszokottá vált a napi sportmozgás, akkor később – valószínűleg – az életvitel elhagyhatatlan eleme lesz. Ezért is fontos az iskolai testnevelés és a diákok testedzése, sportolása. Felnőttként már mindenki tudja, hogy a rendszeres testedzés, sportolás:
- karbantartja az emberi testet,
- formálja, fejleszti a személyiséget,
- fokozza szellemi és fizikai munkavégzés teljesítőképességét,
- könnyít a feszültségek feloldásában,
- közösségi típusú emberi tevékenység, amely köré társas kapcsolatok szerveződhetnek,
- gyorsítja a külső változásokra való emberi reagálást, alkalmazkodást,
- élménnyé teheti a szabadidőt,
- rendszert vihet az életmódba,
- jó alap az élet valamennyi területén a kiugró teljesítmények eléréséhez,
- csökkenti a dohányzási alkalmakat, esetenként hozzájárul a leszokáshoz,
- mozgásterápiaként része egyes betegségek után a rehabilitációnak,
- a preventív orvosi tevékenység egyik eszköze.
- a droggal való kapcsolatba kerülés lehetőségét csökkenti.
-
A második napon már speciálisabb elméleti ismeretekben lett részük a tábor lakóinak. Az általános és speciális mozgásformákkal a gyakorlatban is megismerkedhettek a táborozók.
Az ember gerincének fontosságáról volt szó, a mozgásoknál, gyakorlatoknál találkozik vele mindig a mozgást végző személy. Gerincünk mindig „használatban” van, mégsem ismerjük eléggé. A hátgerinc a legfontosabb „tartóoszlop”. A gerinc biztosítja a felegyenesedett, két lábra állt emberi tartást. A gerinc feladata többek között a fej, a felső végtagok „viselése”, a járás és az állás. A gerinc az emberi test egyik legösszetettebb és legnagyobb terhelésnek kitett része.
A gerincoszlop
- a törzsünk szilárd tengelyét alkotja,
- egymáshoz kapcsolódó 33-35 csigolya sora,
- magába zárja és védi a gerincvelőt,
- felnőtt emberben – nem egyenes, mint jelleme – hanem kettős „S” alakú, különböző 4 görbületet tartalmaz;
- alakja egyénileg változó, mert függ a nemtől, a testsúlytól, az izom állapotától, az egyén belső szerkezeti – porckorong stb. – adottságoktól.
A gerinc panaszai egyre gyakrabban jelentkeznek sajnos már fiatalabb életkorban is hát-, derék- és nyakfájás formájában. A gerinc védelmében egyre nagyobb figyelemre van szükség a technika fejlődése és a testmozgásban szegényebb életmód miatt!
Egészséges gerincoszlop esetén is kialakulhat derékfájás, ha például rossz – hanyag – tartás következtében megváltozik a gerinc hajlásvonala. A testsúly, az izmok húzó hatása tartja, illetve tarthatja a gerinc megfelelő görbületeit és hajlatait. Ezek változása, tehát túlsúly és/vagy a nem használt – erőtlen – izomzat következtében a gerinc statikája megbomlik, és krónikus fájdalmak jelentkezhetnek. Idősebb korban a görbület alakja módosulhat, hiszen a porckorongok kopása, zsugorodása, a szalagok gyengülése és az izomzat ellazulása nem tartja kellően a gerincet, s általában a háti görbület erősödik.
Fontos, hogy megtanuljunk gerincünkkel „bánni” és a hétköznapi tevékenységeket gerinckímélően végezni. Köztudott, hogy a gerinc alakja nemtől és egyéntől függően nagyon sokféle. Például a női gerinc ágyéki hajlata erősebb, mint a férfié. A túl hajlékony gerinc sérülékenyebb, a szép mozgás mögött még fájdalom is lehetséges.
A harmadik napon főlega mozgásszervi elváltozásokról esett szó, a leggyakrabban előforduló eseteket ismerhették meg a tábor lakói.
A gyermekkorban leggyakrabban előforduló két mozgásszervi elváltozás (deformitás):
1. láb deformitás
2. gerinc eredetű tartáshibák és deformitások
Deformitás: a test, ill. egyes testrészek normálistól eltérő alakja, melyet a beteg, vagy hozzátartozója (vele foglalkozó személy pl. testnevelő, óvónő) észlel. Az esetek egy részében sem funkcionális zavart, sem panaszt nem okoz, csupán esztétikai problémát jelent. A deformitások jelentős része az élet során alakul ki, ezért lényeges, hogy kezdetét, ill. észrevételének időpontját megtudjuk. A deformitás kialakulásának kezdete és észlelése gyakran igen távol esik egymástól! Nem ritkán csak szűrővizsgálatkor vagy a deformitás fokozódásakor tűnik fel az észrevételezőnek. A deformitás korai (gyermekkorban) felismerésében ezért nagy jelentőségűek a szűrővizsgálatok. A deformitások a funkcionális értékek csökkenésével is járhatnak.
láb deformitás: lúdtalp (bokasüllyedés)
A leggyakoribb statikai lábbetegség. A láb fejlődési zavarai következtében is kialakulhat, de többnyire túlterhelés, a mesterséges körülmények okozta túlzott vagy helytelen irányú igénybevétel hatására fejlődik ki.
- a sarok külső állásba kerül
- hosszanti és harántboltozat lesüllyed
- befelé vagy kifelé forgatott lábbal jár
- fáradékonyság
- láb- és lábszár fájdalom
Gerinc eredetű tartáshibák és deformitások
1. hanyag tartás
2. gerincferdülés
hanyag tartás
A mozgásszegény életmód következtében az izomzat fejlődése gyakran elmarad a test gyors növekedése mellett, így a fizikai terhelésnek az izomzat nem tud megfelelni.
- fokozott háti görbület
- vállak csapottak, kissé előre esnek
- mellkas lapos
- ízületek lazák
- lábízületek lazasága is társul (rendszerint lúdtalppal együtt jár)
- fáradékonyság
Hanyag tartásnál nincsenek rögzült deformitások, jól korrigálható, de elhanyagolt esetben azzá válhat. Rendszeres tornával, sporttal elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálódása.
A gerinc torsióval (csavarodással) társult oldalirányú elhajlása.
A csavarodás következtében a görbület oldalán bordapúp alakulhat ki.
A negyedik napon az iskola szerepe a mindennapos testmozgás igényének kialakításában volt az előadás anyaga.
„… tudod-e, hogy a kezdet a legfontosabb általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, s ilyenkor vésődik beléjük az a forma, amelyet bennük kialakítani akarunk.”
A gyermekek és a fiatalok gerincállapota évek óta riasztóan romlik, s ez a pedagógusok előtt is közismert. E gyakori gyermekkori egészségügyi probléma megelőzéséért, egyszerű eszközökkel sokat tehet az oktatási intézmény.
A helyzetet javító egyszerű tennivalók:
- minden gyermek számára a napi órarendbe iktatott testnevelés,
- speciális gerinctorna, amely a napi testnevelésbe iktatható,
- mindez rendszeresen, éveken keresztül.
Ez a gyerekek gerincállapotának javításán és a gerincbetegségek megelőzésén kívül hatékony az osteoporosis (mész-szegénység), a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a gyermekek között is egyre gyakrabban előforduló szorongásos panaszok megelőzésében is.
Az ötödik napon a gerincbetegségek megelőzése és az energiaegyensúly fontossága volt az elméleti előadás anyaga.
A gerinc porckopásos és meszesedéses betegségeit igazán meggyógyítani sajnos nem lehet, a már kialakult anatómiai elváltozásokat meg nem történté tenni már nem tudjuk, csak az aktuális állapotot lehet javítani. Az elváltozások kialakulását azonban meg tudjuk előzni. A megelőzésnek gyermekkorban, minél korábban kell megkezdődnie, és folyamatosan, éveken át kell folytatni ahhoz, hogy eredményes legyen. Ezt a nemzetközi és hazai orvosi szakirodalom sok év óta hangsúlyozza.
A baj okainak elemzéséből egyértelműen következik a megelőzés lényege:
- a megfelelő mennyiségű mozgás és
- az izomegyensúlyt kialakító és fenntartó speciális torna végzése.
A gyermekkorban kezdődő megelőzés tehát egyrészt a minden gyermek számára kötelező, vagyis tanrendbe iktatott mindennapi testnevelési óra bevezetésével, másrészt a normál testnevelési óra részeként végzett speciális gerinctorna – a Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító tornája- bevezetésével valósulhat meg.
A megelőzés akkor hatékony, ha a speciális tornát minden iskolában, minden testneveléssel foglalkozó pedagógus, minden gyermekkel a normál testnevelés részeként (tehát nem a gyógytestnevelésben) végezheti.
Mivel a gerincre káros hatások folyamatosan hatnak, a védőtevékenységnek is végéig kell kísérnie a gyermekkort. Helyes, ha az óvodai nevelésben is tudatosul a minél több mozgás szükségessége, és már akkor megkezdődik az izomegyensúly kialakítása.
Az energiaegyensúly alapja, hogy az energiaforgalom zavarmentes legyen. Az elhízás illetve az éhezés veszélyei kerültek terítékre.
A tábor nagyon jó hangulatban zajlott, az esős időjárás gyakran okozott programváltozást. Ennek ellenére mind elméletben, mind gyakorlatban rendkívül sok ismerettel gazdagodtak az életmód tábor lakói.
A gerinc porckopásos és meszesedéses betegségeit igazán meggyógyítani sajnos nem lehet, a már kialakult anatómiai elváltozásokat meg nem történté tenni már nem tudjuk, csak az aktuális állapotot lehet javítani. Az elváltozások kialakulását azonban meg tudjuk előzni. A megelőzésnek gyermekkorban, minél korábban kell megkezdődnie, és folyamatosan, éveken át kell folytatni ahhoz, hogy eredményes legyen. Ezt a nemzetközi és hazai orvosi szakirodalom sok év óta hangsúlyozza.
A baj okainak elemzéséből egyértelműen következik a megelőzés lényege:
- a megfelelő mennyiségű mozgás és
- az izomegyensúlyt kialakító és fenntartó speciális torna végzése.
A gyermekkorban kezdődő megelőzés tehát egyrészt a minden gyermek számára kötelező, vagyis tanrendbe iktatott mindennapi testnevelési óra bevezetésével, másrészt a normál testnevelési óra részeként végzett speciális gerinctorna – a Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító tornája- bevezetésével valósulhat meg.
A megelőzés akkor hatékony, ha a speciális tornát minden iskolában, minden testneveléssel foglalkozó pedagógus, minden gyermekkel a normál testnevelés részeként (tehát nem a gyógytestnevelésben) végezheti.
Mivel a gerincre káros hatások folyamatosan hatnak, a védőtevékenységnek is végéig kell kísérnie a gyermekkort. Helyes, ha az óvodai nevelésben is tudatosul a minél több mozgás szükségessége, és már akkor megkezdődik az izomegyensúly kialakítása.
Az energiaegyensúly alapja, hogy az energiaforgalom zavarmentes legyen. Az elhízás illetve az éhezés veszélyei kerültek terítékre.
A tábor nagyon jó hangulatban zajlott, az esős időjárás gyakran okozott programváltozást. Ennek ellenére mind elméletben, mind gyakorlatban rendkívül sok ismerettel gazdagodtak az életmód tábor lakói.
A tábort a Bokod melletti vadászházban és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekben tartották meg. Az ötnapos, négy éjszakás életmódtábor legfontosabb célja volt, hogy a tábor lakói a rendszeres testmozgást elősegítő különböző szabadidős programokban vegyenek részt, illetve hallhassák az egészséges életmóddal kapcsolatos információkat.
Az életmódtábor programjai mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megerősítették az energiaegyensúly fontosságát. Az öt nap mindegyikén sorra kerültek olyan szabadidős programok, amelyek ki lettek egészítve a hozzá illeszthető ismertető előadásokkal.
„… bűn mozgás nélkül élni, az élet minősége összehasonlíthatatlanul jobb lesz, mint a mozdulatlanul eltelt hétköznapoké.” (Dr. Jakabházi László)
Az első napon általában a mozgás fontosságáról esett szó, a tábor lakói a különböző játékos foglalkozások mellett előadásban is megismerhették ennek fontosságát.
A szervezet számára a mozgás lételem. Az egysejtűektől a magasan szervezett és fejlett élő szervezetig, az emberig minőségileg egyre magasabb fokon álló szervrendszer alakult ki. A mozgás a
